Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-02-09

ő ezt jó előre mondja is meg, hogy még ennyi kb. a határidő, tovább nem vár. Vannak már üzemi szinten is, akik meg merik mondani az adott kádernek a véleményüket, különösen aki kommunis­ta vezető és jó vezető. Egy másik probléma: a vezetőnek nem kell azt szégyellni, ha valamit nem tud. Olyan bonyolultak a szakmai területek, olyan gyors a techni kai haladás, -s nem szabad azt engedni, hogy ha valami nem hozzáértet mond az a vezető, akkor jöjjön a szubjektivizmus. A szubjektiviz­mus az borzalmas hatású a mi életünkben. Vezetők között is előfor­dul, hogy egyéni, szubjektív vélemény miatt eltaszitják az adott vezetőt. Még egy do^>t: mi úgy szeretnénk az áprilisban kijövő anyag előké­szítését csinálni - a szakszervezet bevonásával, hogy minden vezető mondja el a véleményét. Konzultálni, egyeztetni a véleményeket, s ha az a valóságot tükrözi, tegye magáévá az a gazdasági vezető. Ne a párttitkár csinálja a vélemény-elmondást, hanem a gazdasági vezető. Ebből nem lesz probléma, mert a személyzeti vezető, vagy egy pár ember képtelen is arra,hogy több száz káderről készítsen minősítést, s foglalkozzon velük. Már elindultunk ezen az utón, s jó irányban haladunk, hogy meg­valósítsuk. Asztalos elvtárs: Az anyaggal kapcsolatban az a megállapításom, hogy ténylegesen a tapasztalatokat rögzíti. Ennek az anyagnak a tárgyalásánál nagy aktivitás mutatkozott a párttagságnál, mindenki igyekezett segítséget adni ehhez a munkához. Sokat várnak ettől az anyag­tól kinn a területen,és úgy érezzük, hogy a pártszervezetnek a jelenlegi helyzetben a megerősödését segiti elő. Ténylegesen meg van határozva a pártszervezeteknek a helye ebben az anyagban. Amikor mi ezzel az anyaggal kellően kezdtünk foglalkozni a vasút területén, a felsőbb szervek egymás után kerestek fel, kérték a minősítések előkészítésénél a véleményünket, s amikor elkészültek a minősítések, akkor is felkerestek bennünket, - s ez uj a vasút területén. Ebben érződik a pártszervezetek megbecsülése. A másik dolog, nogy a minisztériumi szervek az elgondolásaikat az igazgatókon keresztül akarják megoldani, s itt még néha a régi módszerek megtalálhatók. Az egyik nagy hibát abban látom, hogy még mindig egyrészt a gazdasági vezetővel, másrészt a személyzeti­sekkel operálnak. A személyzetisekkel úgy, hogy egyik napról a másikra kérnek anyagokat, másrészt úgy, hogy pl. tavaly éppen a szabadságolások idejére esett p kádercsere. Tehát taktikáznak. Ez pedig azt jelenti, hogy a pártszervezeteknél és a pártbizott­ságoknál nincs megalapozott káder-utánpótlási tervünk. A hármas követelménynél úgy érzem, hogy egyes káderek amikor valakik lesznek, akkor már nem azért harcolnak, amiért akkor harcoltak, mielőtt még valakik lettek volna, nem az elsőért, hanem ezt félreteszik egy kicsit és előbbre veszik a szakmait, a másodi­kat, nehogy az általuk elfoglalt hely veszélybe kerüljön. A tized­­részét sem vállalja a felelősségnek amit vele szemben előzőleg a kommunistád vállaltak. Az érdekes az, hogy mindig a kommunisták kommunistákkal vitatkoznak, s ott kezdődött, hogy a párttitkárok is az utóbbi években felnőttek oda, hogy partnereik az igazgatók­nak. Nekünk egy egész következetes káder-utánpótlási tervvel

Next

/
Oldalképek
Tartalom