Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-10-18
Hanem azt mi is megpróbálnánk, hogy egyszer szakszervezeti taggyűlést, egyszer termelési tanácskozást tartunk, mert ez a kettő mindig üti egymást. A hatáskörrel kapcsolatban: mi már nem csináljuk ezt az Írásos dolgot. Azt mondjuk: beszélje meg a párt, a szakszervezeti bizalmival, de nem kell, hogy aláírják,-és azért mégis a gazdasági vezető dönt. Viszont ha nem ért egyet a párt, vagy szakszervezeti bizalmi, akkor ezt jelezze. Érdekes téma a hatáskör leadása. Lehet tapasztalni nálunk, hogy a mechanizmusban a felsőbb, külsőbb szervektől nagyobb hatáskört kaptak bizonyos törvényes keretek között. De nálunk a hatáskörök leadása nagyon nehezen megy. Ezért szeretném, ha a Telefongyár erről valamivel többet mondana,hogy hogy próbálják kibontani ezt a hatáskört; milyen hatáskört tudnak biztosítani a gyáregységeknek, stb. Azt azért nem értem,hogy a műszaki konferenciákon pártnapokat, vagy politikai előadásokat tartanak. Akkor ez semmiképpen nem műszaki konferencia. Nálunk a műszaki konferencián csak annyiban politizálunk, amennyiben ez közvetetten ott lehetséges. De olyan célunk van, és helyes, hogy a termelési tanácskozásokon is egy kicsit politizáljanak; hogy adjanak a szélesebb dolgozó^ rétegeknek is egy kis politikai tájékoztatást. Bérezés elvtárs: Az üzemi demokrácia jelentőségét egy ilyen ipari vállalaton belül uj tartalommal és uj jelentőséggel különböztetném meg. Az anyag is meghatározza ennek tartalmát egy kicsit. Találtam egy olyan érdekes mondatot, hogy az üzemi demokráciának az volt eddig a feladata, hogy a vállalat kapott tervszámait miképpen lehet végrehajtani. Ma pedig az üzemi demokráciának lényegesen más a feladata, az, hogy hogyan kell kialakítani a vállalat terv számait, miképpen kell meghatározni. Ha ez igaz, akkor az üzemi demokráciának olyan aktív szerepe is van, hogy alkotnia kell. A másik dolog, hogy az üzemi demokráciának egy alapvető változást kell eredményeznie. Eddig az ilyen morális kötelességet jelentett, hogy a vállalat vezetője betartja-e, vagy sem. Hát voltak olyan megállapításaink, hogy nem tartja be. S most nemcsak morális kötelessége, hanem jogi kötelessége is és felel az üzemi demokrácia betartásáért. Ha ez igaz, akkor az is igaz, hogy a vállalat vezetőjének meg kell találni azokat az utakat, módokat, hogy ezeknek a kötelességeinek eleget tudjon tenni. Végül ezeket a termelési tanácskozásokat, műszaki konferenciákat olyan színvonalra kell emelni, hogy az igazgatónak tanácsadó sliervévé kell, hogy váljanak ezek a megmozdulások. Természetesen gyakorlatilag rendkívül nehéz dolog. Itt ütközik az* hogy a szakszervezeti tevékenységet, megbeszéléseket a vállalat ilyen szervezett formában hogyan tudja összehangolni. Azt hiszem itt módszerbeli dolgokat is kell figyelembe venni, hogy jó-e ezeket összekapcsolni. Az üzemig demokráciának ilyen gátjai is vannak. Felvetette Béres elvtársnő a hatáskörök leadását, hogya nagyon nehezen megy. Hozzáteszem, hogy nemcsak ez megy nagyon nehezen, hanem a vállalati érdeknek a felismerése is. Ez vállalaton kívülre és vállalaton belülre is vonatkozik. Sokat gondolkoztam azon, hogyan is tudjuk.a népgazdasági és a vállalati érdeket megtalálni és egyeztetni. Egy népgazdasági érdeket el tudok képzelni, mint
