Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-05
másrészt azért is szükséges a velük való foglalkozás, mert ezen keresztül megmutatjuk jövőjüket, megismertetjük munkájukkal, stb. Ez gazdasági és az egyén szempontjából is a kutató intézetek egy elég fontos kérdése. Nagyon régi kérdés a kutatás tervezhetőség? és nagyon sok vita zajlott ekörül. Szerintem azáltal, hogy a kutatás.szükségessége merül fel, ez sokmindent egyszerűsít, mert az igényt támasztó az, aki.gazdasági ellenértékkel tudja realizálni,az meg tudja szabni, hogy a kutatásra mikor van szükség, milyen formában és ez eleve magával hozza a kutató munka tervezhetőségének elemeit. Véleményem szerint mindenképpen a fő elem, a megrendelő a lényeges ebben. A másik a feltételek gondos elemzése jelenti a kutató munka fontos részét, mert nagyon gondosan számba kell venni, hogy a kutatási sikerhez tartozó különböző feltételek adottak-e. A kockázatnak itt is elég nagy szerepe van, nagyobb, mint az alapkutatásoknál. Nagyon sokszor felmerült kérdés e területen a szubjektivizmus problémája. Mivel igen lényeges a személyi oldal szerepe, elképSlhetetlen, hogy ne essen lényegesen latba. Itt a káros szubjektivizmusról van szó, s az ellene való harcban jelentőséget, szerepet tulajdonítok a politikai felvilágositó mévelő munkának. A népgazdasági érdek, a politikai érdek nagyon egyenes, nyílt megfogalmazásának nagyon nagy szerepet latok. Itt mindig, a tapasztalataim szerint a legcélravezetőbb a társadalmi szükségszerűség szem előtt tartása. Különösen a pártszervezetek tudnak ilyen kérdéseket hatékonyan lerendezni, s különösen a régi kutatókkal kapcsolatban, akik elég jól értenek a szóból, ha jól megfogalmazzák őket. Tudomásul is veszik és megfelelő mádon reagálnak is az egyenesen, őszintén, nyíltan felvetett kérdésekre. Somló elvtársi Ennek az anyagnak a létrejöttében én magam is résztvettem, de annak ellenére, hogy az egyik közreműködője vagyok, szeretnék egy kicsit bővebben hozzászólni, mert azt hiszem, azok a tapasztalatok, amire szert tettem nehezen szűrhetők le egy ilyen anyagban, ahol az oldalszámok is szerepet játszanak. Itt alapvetően minkwt a kerület politikai arculata ami érdekelhet. A művelődési anyag kiegészült egy olyan fejezettel, amik kiegészítésre kerültek, s itt fel szeretném hívni a figyelmet bizonyos statisztikai fogalmazások tisztázatlanságára. Ugyanis véleményem szerint a statisztika nem a műszaki értelmiségre szól, hanem a műszaki állományra. Igaz, kicsit nehéz Megfogalmazni, hogy ki tartozik a műszaki értelmiség közé, de ennek ellenére is biztosan állíthatom, hogy a műszaki értelmiség lényegesen kevesebb, mint a műszaki állomány. A műszaki értelmiség meghatározáshoz nyilván bizonyos iskolai végzettség, egyetemi iskolai végzettség kapcsolódik, de feltétlenül hozzákapcsolódik a betöltött pozíció is. De a fordítottja is érvényes ennek. Ha bizonyos bérezési okokból tettünk be Valakit műszaki állományba, mert ezzel többet kap, de adminisztratív munkát végez. Tehát egyrészt definiáljuk, hogy mit értünk műszaki értelmiség alatt, másrészt a statisztikát ennek megfelelően dolgozzuk át, - én tehát ezt Javasolnám. Azt hiszem, egészen más képet kapunk, ha ennek megfelelően kategórizáljuk. S nemcsak azért mondom ezt, mert én magam is mérnök vagyok, hanem tényleg különbség van egy felsőbb fokú és egy középfokú végzettség között, márpedig
