Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-03-08

kz 1958.évi ter>/ és az uj gazdasági mechanizmus előkészítésének, gyakorlati útra vitelének eddigi tapasztalatai már jelzik, hogy pártszervezeteánk egész tevékenységében a tervutasításos időszak­hó z~" vi'szöny i f v~á nagyobb s.ze?epéK_kap' .aZ-U^Í^^K. Kélyes Tepvísele- Te~~es 'érvénye s'itese'.~......... Következik ez abból, hogy az uj gazdasági mechanizmus viszonyai,, között az alapvető érdekek egybeesése mellett nagyobbak a lehető­ségek és a jelenlegi gyakorlatban jobban előfordul az érdekek lát­szólagos, átmeneti, vagy tényleges összeütközése, mind a népgazda­sági es a helyi érdekek vonatkozásában, mind az üzemen belüli kol­lektívák és egyének viszonylatéban, Ebből következően az ilyen irányú problémák már az első két hónap során próbára tették egyes pártszervezeteink tárgyilagosságát, jó­zan Ítélőképességét és ami ebben igen örvendetes, hogy a legnehe­zebb, a legvitatottabb esetekben is helyes, a párt politikájának megfelelő álláspontot alakítottak ki és juttattak érvényre. Ezt a következő példákkal érzékeltetjük:- A Budapesti Finomkötöttárugyár termékeit kb. 100 %-os kereske­delmi adóval terhelték. Ennek következménye, hogy piaci,árai emelkedtek és az évi megrendelések csökkentek.,A gazdasági veze­tés részéről a probléma üzemen belüli megoldását elsősorban ab­ban látják, hogy vagy elbocsájtanak 100-150 munkást, vagy,beve­zetik a csökkentett, 44 órás munkahetet az ennek megfelelő kere­setcsökkenéssel. A pártszervezet a szakszervezettel egyetértés­ben és arra támaszkodva elvetette a probléma megoldásának ilyen irányú útját, mint olyat, amely ellentétes a párt politikai irány vonalával, ugyanakkor más, ténylegesen megvalósítható javaslatok­kal éltek. Ilyen, vagy ehhez hasonló esetekben, - mint pl. a Fővárosi Javító Szerelő Vállalattól egyszerre vonták el a 18 millió forintos állami dotációt és a probléma úgy merült fel, hogy az üzemre, vagy a szol­gáltatásaikat igénybe vevő lakosságra háritsák-e ezt a különböze­­tét? - vagy a Telefongyár példája, amelynek egy veszteséges telefon gyártása mellett plusz 20 millió forint termelési adó megterhelése van, - nem könnyű pártbizottságaink és pártszervezeteink helyzete, állásfoglalásuk kialakítása. Egyrészt azért, mert az ilyen és,hason ló esetekben nem jelentkezik eléggé tisztán az: mi,,vagy ki,képvi­seli ténylegesen a népgazdasági erdőket. Másrészt népgazdasági vo­natkozásban az adott konkrét esetekben ismereteik szüle, vagy túl,ál talános alapokon nyugszanak^ Végül azért sem, mert az adott kérdé­sekben az üzemek vezetői, dolgozóíkrészéről nagyobb befolyás és nyomás alatt állanak mint akkor, ha az üzemen belüli érdekek össze ütközéséről van szó. Ennek dacára - és ezt örömmel állapítottuk meg - egy eset, a Fővá­rosi Sütőipari Vállalat kivételével, ahol a piaci igények kielégí­tését a dotáció növelésének igényével kötötték össze. Itt a párt­szervezet is a helyi érdek álláspontjára helyezkedett, - helyesen foglaltak állást és helyes irányban segítették, vagy segítik az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások megszüntetését. Ami azt je­lenti, ha úgy látják, hogy az adott esetben valamennyire is jogos

Next

/
Oldalképek
Tartalom