Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-03-08

A legfontosabbnak tartjuk a vállalat gazdaságpolitikájának kidolgozását, egyrészt vitáját és elfogadásának megszervezését is. Szerintem ez a vonal, amely hosszú távon képes orientálni egy pártszervezet gazdaságpolitikai tevékenységét.

Az is vitatott kérdés, hogy van-e gazdaságpolitika a vállalatoknál. Ezen nem vitatkozom, mert lényegét tekintve ugyanazt mondjak, bármit mondunk róla, Nyilvánvaló, hogy különbséget teszünk az országos gazdaságpolitikai és a vállalati között, de egyben jelezzük, hogy része is- az országos gazdaságpolitikának, - az országos gazdaságpolitika Telefongyárra vonatkozó részéről van szó.

Tehát legfontosabb irányelvünknek ezt tekintjük és létezik ez a vállalati gazdaságpolitika, és ennek megfelelően igyekszünk kidolgozni az összes irányelveinket és ösztönözni a vállalatot, hogy a saját feladatait kidolgozza és megszervezze.

A másik gondolat a PB irányitó tevékenysége. Nagyon fontosnak, nagjffielentőségünek tartom a vállalati PB irányitó tevékenységét, - a pártszervezeteknél már sokkal kisebb mértékűnek tartom. A végrehajtás megszervezésében való részvétel már sokkal kisebb funkció. Van ahol mi kifejthetjük a tudatformáló tevékenységünket, az elhatározások megvalósitására való mozgósítást, elfogadtathatjuk, megértethetjük azokkal, akiknek részt kell venni a megvalósításban és tisztázhatjuk azokat a problémákat, amik a végrehajtás során felmerülhetnek. Itt is kialakult már ennek bizonyos gyakorlata, de sok mindent kell még tenni, hogy megfelelő módszerek kialakuljanak.

Nagyon fontos tényezőjének tartom, de másodikként e tevékenységet. A harmadik ez az ellenőrzési funkció. Egyrészt ezért, hogy ösztönző a végrehajtásra, másrészt azért is, hogy kontroliképpen szerepeljen, hogy helyesek voltak-e az irányelvek, szorulnak-e módosításra, stb., - éppen a felmerült tapasztalatok nyomán. Másrészt összegyűjteni afeladatokát, amelyeknek nyomán újakat kell kimunkálni. Ezt kell eldönteni csupán, hogy a PB-nek, vagy a vállalatvezetésnek. felmerül, hogy a PB képes-e kidolgozni irányelveket; megvannak-e azok az adottságok, amik ehhez szükségesek. Felmerül, hogy mi ugyanazokkal az emberekkel dolgoztatjuk ki, akikkel a gazdasági vezetés dolgoztatná ki. Tehát akkor mi különbség van abban, hogy mi, vagy a vezérigazgató dolgoztatja ki? Véleményem szerint nagyon jelentős különbségek vannak ebben, mert, hogy ki szabjameg^ és ki vesz részt a koordinálásban, a vitában, a vita irányításában, az nagyban eldönti, hogy az irányelvek hogyan kerülnek megfogalmazásra. Ha pl. a 44 órás hétre való áttérést nem a PB, vagy a VB dolgoztatta volna ki, hanem a vezérigazgató, akkor talán nem került volna ebben az évben végrehajtásra. A Mi számításaink szerint pedig ez júniusban, júliusban bevezetésre kerülhet. Felmerül, hogy a VB, vagy PB képes-e ezekben a kérdésekben dönteni? Véleményem szerint igen. A VB szakmai hozzáértéseTa politikai hozzáértése nyilvánvaló és nagyobb, mint a gazdasági vezetésnek, - legalább olyan, mint azoknak a gazdasági szerveknek, akiknek ki kellene ezt dolgozni.

Felmerül, hogy létezik-e olyan információs adottság, ami megadja a helyes adatokat. Ezt is vizsgáljuk ennek a vitának a során, ügy értékeljük, hogy megvan a lehetőségünk ilyen információk szerzésére, amelynek alapján ilyen döntés meghozható. Egyrészt a tömegek, oldaláról, ami csak nekünk van, másrészt az a szakmai információ, amivel a vezérigazgató is rendelkezik. E kettő az a forrás, ami mutatja, hogy a lehetősége megvan-e annak, hogy az év közepén bevezethetjük.