Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-12-29
St«sz.: 1188- 2 -rete? vagy helytelen értelmezése, az ügyintézők egyes területeken meglevő túlterheltsége. Előfordul, hogy a törvény sértés oka hanyagság, vagy felületesség, elvétve a jogszabály figyelmen kivül hagyása. A VBKM. 8. száma Világítástechnikai Vállalatnál - de más üzemekben is - figyelmen kivül hagyták a Munka Törvénykönyv egyes korlátozó rendelkezéseit* A "kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel felvett dolgozók munkabérét felemelték, a rendes szabadságot a folyamatos munkaviszony megszakítása ellenére kiadták, A törvénysértő eljárásokat munkaerőhiánnyal indokolták© A vizsgálatok alapján ki kell emelni mint már nem kirívó, de állandósult törvénysértéseket, - a lakásügyekben hozott birói Ítéletek végrehajtatlanságát. E területen jogszabály módpsitása nélkül nincs mód az előrehaladásra, A sz-bálysértések száma a tanácsi szabálysértési hatóságnál csökkent /1966-ban 2952, 1967» november JO.-ig 2542/, a rendőrségi szabálysértési hatóságnál növekedett /1966-ban 2820, 1967 november 50.-ig 2865/. A szabálysértések zöme közlekedési, tulajdon elleni, garázdaság és botrányos részegség® Probléma mindkét szabálysértési hatóságnál, hogy nem fektetnek elég súlyt a kiszabott bírságok behajtására, vagy azok elzárásra történő átváltoztatására és ennek következtében azok egy része elévül, végrehajthatatlanná válik* A kerületi ügyészségre 1967. november 50. napjáig 51, - a kerületet érintő panaszt nyújtottak be. A panaszok rf:. /26/ alaptalannak bizonyult. Panasz alapján mindössze 5 munkaügyi, 1-1 lakásügyi és szabálysértési határozat ellen jelentettünk be óvást, 1 fegyelmi és 1 szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Az ügyészi intézkedések eredményesek voltak* A kerületben 40 társadalmi bíróság van, működésűk azonban nem kielégítő, mert sem a vállalatok igazgatói, sem a szakszervezeti bizottságok nem támogatják kellően a munkájukat. Ez arra utal, hogy nem kellően ismerték fel a társadalmi bíráskodás politikai jelentőségét. Ebben az évben a társadalmi bíróságok 40 ügyben tartottak tárgyalást, ezek zömét * Posta Központi Járműtelepén és az 1. számú AKÖV. 2,sza Üzemegységénél. Az eljárásokra általában közlekedési bűntett miatt került sor, a fegyelmi ügyek tárgyalása elenyésző. A kerületi ügyészség 6 tárgyaláson vett részt és 2 társadalmi bíróságnál tartott patronáló iratvizsgálatot. Ezek alapján szignalizáció benyújtására került sor az illetékes szakszervezeti bizottságokhoz. Ismételten előfordult, hogy a szakszervezeti bizottság a hozzáküldött jelzésünkre nem válaszolt. /Pl* a Danuvia, l.sz. AKÖV./, A társadalmi bíróságok nem működésének oka az is, hogy a szakszervezeti bizottságok - fegyelmi vétség elkövetéséről csak akkor szereznek tudomást, amikor a fegyelmi határozatot részükre tájékoztatás végett megküldik. A fegyelmi jogkört gyakorlóknak könnyebb a fegyelmi büntetés kiszabása, mint az ügy társadalmi bírósághoz való át-
