Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1967-12-01

feltétlenül három tényezőt kell figyelembe vennünk.,- a

szülési szabadság ebben az évben mutatkozó' kihatását,- az

alkalmazotti kategóriakérdését,- a

családos anyákkal szembeni követelményeket.'

Felül kellene vizsgálni a kategória kérdését, mert éppen azért - mivel a nők többsége olyan munkakörben dolgozik, mely az alkalmazott kategóriába sorolandó - nem szivesen foglalkoznak velük. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy egy 2-5 gyermekes családanya sokkal nehezebben találja meg az utat a párthoz. Ebben a vonatkozásban azt mondhatnánk, hogy inkább a férfiak útját kellene megnehezíteni, ha azt akarjuk, hogy az asszonyok nagyobb számban vegyék ki részüket a politikai életből.

Link Rudolfné elvtársnő:

Nagyon fontos kérdés az amit Haraszti elvtársnő felvetett. Nagyon sok esetben a nőket még mindig nem úgy vizsgáljuk, mint az emberek biológiai, nőnemű részét. Visszaesésük számát magasabb szintről kellene vizsgálni. Nemcsak olyan egyszerű kérdés ez; az egész társadalom kicsit a nő kérdésnek, az egyenjogúság kérdésének szemléletére, annak formálására sokkal nagyobb gondot fordítson. Meg kellene vizsgálni azt, hogy gyakorlatilag mit lehetne tenni - a nőmozgalmon, a szakszervezeten belül - a nők helyzetének megkönnyitésén.

Szakos István elvtárs:

A beszámolót, ha csak a számok tükrében nézzük el lehet mondani, hogy jobb, mint az elmúlt esztendőben. Amióta a pártszervezetekben a szövetségi politika vonalán a kisebb, nagyobb hibák megszüntetése jól folyik a pártnak az üzemekben is nagyobb tekintélye van, nagyobb a pártba váló felvételre jelentkezők száma, mely megmutatkozik úgy az értelmiségiek, mint a fiatalok vonatkozásában. Nem, kell attól félni, hogy a part el fog öregedni. Ha csak ezt néznénk meg akkor nagyon egyoldalúan Ítélhetnénk meg a kerület felvételi munkáját. Á beszámolóhoz hozzátenném, hogy ez a.szám nem teljesen jó, nem teljesen tiszta képet mutat. Végeredményben ezek a számok az 1966-os év munkáját is magában foglalják, bizonyos tartalékok jöttek felszínre és ezek megnövelték az 1967-es felvételeket. Ha javult is a felvételi munka a számok ebben a vonatkozásban nem teljesen tükrözik azokat. Az elmúlt időszakban elhatároztuk, intenzivebb munkát fejtünk ki a "fehér foltok" megszüntetésére. Meg kell mondani, hogy nagyon keveset tettünk ezen hibák felszámolására. Mert ma is vannak olyan munkaterületek, ahol nagyon komoly gazdasági feladatokat oldanak meg, ugyanakkor az ott dolgozók közül egyet len egy párttagot sem lehet találni, a kispolgári szemlélet, a kapzsiság burjánzik. Ezeknél a pártszervezeteknél a politikai munkát kell hibáztatnunk. A tömegszervezetek sem foglalkoznak kellő súllyal a párttag ajánlásokkal, éppen ezért előfordul olyan, hogy a tömegszervezetben dolgozó szakszervezeti bizalmi funkciót betöltő emberek jelentős része semilyen hajlandóságot nem mutat arra, hogy párttag legyen. A tömegszervezetben dolgozó kommunisták nem keresik az olyan kádereket, akik majd a pártba való felvételnek; a kellő nevelés és társadalmi munkaidő után megfelelnek. Szorgalmazni kell, hogy ez a tömegszervezeti kommunisták egyik legfontosabb feladata legyen. Nagyon örvendetes és itt jobb is a munka, mint