Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-11-20
Ozimák elvtárs: Az elhangzottak közül és az ebben az évben adódott nagy feladatok közül kiemelnék egyet, az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatban, amit Nyers elvtárs cikkének megjelenése óta is állandóan tárgyalunk, vizsgálunk, s most már nagyon égetővé válik, itt van a nyakunkon a bevezetése és a pártszervezeteknek még nagyon sokat kell ebben a témában tenni. Ha azt nézzük, hogy a Minisztertanácsnak, a minisztériumoknak az előírásai milyen szoros programot Írnak elő a gazdasági mechanizmussal kapcsolatban, amiből látszik, hogy nagyon sok olyan tartalékot kell feltárni, amiket - ha nem is látszik, de tudjuk, hogy vannak, léteznek és éppen a munka jó megszervezésén, az agitáción, a jobb kádermunkán keresztül felszínre hozni és ezt anyagi erővé tenni. S hogy mi minden lesé; még, s hogy milyen sokat kell még vele foglalkoznunk, Bz is olyan dolog, amiről sokat beszéltünk, de mégsem eleget.Nőst jön majd a gyakorlatban. Meg kell állapítani, hogy nem teljesen egyértelmű még a megértése, vannak ótyajok, elképzelések, amik nem biztos, hogy úgy sikerülnek. Azt lehet megállapítani, hogy sokkal mélyebben és alaposabban kell, hogy foglalkozzunk ezekkel a dolgokkal, hogy itt eredményeket érjünk el a jövő évtől kezdve. Az eddigi eredményesség pl. a jövő évtől már nem lesz elég, és szükséges lesz, hogy azokat a tartalékokat, amik vannak, azokat megkeressék, felhozzák. Azt szeretném még megemlíteni - annak alapján, hogy ebben az évben is elég alapossággal tárgyaltuk, de a jövő évben is napirenden lesznek, mint pl. a kádermunkával kapcsolatos kérdések, amik a taggyűlések elé kerülnek. Mert hiszen az alapvető kérdés lesz a jövőben, hogy meg kell nézni, kiket választunk ki különböző területekre, hogy olyanok legyenek, akik bírják azt az iramot, akik képesek a maguk testületé előtt elismerten olyan értéket hozni. .Úgy gondolom, hogy már ott kezdődik, hogy a tagfelvétel milyen. Régi elvünk, hogy a kiválasztásnál nagyon vigyázni; hogy a kiválasztás már lehetőleg úgy történjen, hogy a környezete mindé nek előtt elismerje; olyan legyen, aki már korábban tett valamit a pártért; dolgozott a tömegszervezetekben, stb. Tehát az életben már produkált valamit. Azt is meg kell mondani, hogy vezetőink általában szeretnek szépet mondani, s kevésbé értik meg, milyen rossz dolog,ha nem a valóságot mondják meg a minősítésre váró emberről. Nagyjából a minősítéseket már elvégzik, de, hogy milyen tartalommal, ezzel kell nekünk a jövőben sokkal többet foglalkozni, hogy olyan minősítést adjanak az illetőről, ami a valóságot fedi. Mondják meg azt is, hogy a magatartásán mit kell javítani, vagy mit kell tanulnia politikai-e, vagy szakmai téren. Az utóbbi időben nagyon eltolódott a figyelem a szakmai képzés irányába, s itt az egyensúlyt a helyére kell állítani. A szakmai vezető legyen politikai vezetője is a maga területének. Ha ezt tartósan nem csinálja, akkor mondjuk meg neki ezt. Meg kell mondani azt is, hogy nagyon szokványos a gazdasági munkájuk, nagyon reméljük, hogy 1968-ban már más lesz és erre figyeljünk is. Tudomásul kell, hogy vegyék szerepüket, helyüket ebben a társadalomban, mindenek a gazdasági vezetőket illetően. Azért említem ezt, mert van egy másik oldala az életünknek, hogy amikor a mi VB-nk, vagy PB-nk ülésezik, még mindig hajlamosak az elvtársak arra, hogy az általuk ismert és fontosnak
