Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1967-10-06

A pártcsoportokkal kapcsolatban: azt hiszem, ez nemcsak XIV.kerületi probléma, vannak más kerületekből is ilyen jellegű tapasztalataink. Lehetne azt javasolni a pártcsoportoknak, s a decentralizált pártalapszervezeteket figyelembe véve méginkább, - javasoljon a helyi pártbizottság olyan cikkeket, amik a különböző folyóiratokban megjelennek, amikkel érdemes foglalkozni és sokat segíthetnének az egyes kérdésekre adandó válaszok tekintetében. Személyes tapasztalatom az, hogy még a nagyobb helyeken - mint a minisztériumok - is nagyon kevés aki olvassa az ilyen jellegű cikkeket. Lehet a reszortosoknak adni pl. olyan jellegű feladatokat, hogy ezeket a folyóiratokat kisérjék figyelemmel. S lehet javasolni, az adott körülményektől függően, hogy akár pártcsoport értekezleten, stb. foglalkozzanak egyes olyan cikkekkel, ami ott érdeklődésre tarthat számot.

Ami az emberek eszmei nevelését illeti, ez egy kicsit leszűkül arra a pártoktatásra, amivel kapcsolatban szinte semmit nem kell olvasni, - persze, anélkül, hogy lebecsülném az ilyen előadás sorozatokat, mert ennek is megvan, a maga nevelő hatása.

Hogy összehívják-e az alapszervi titkárokat, vagy sem a kerületben? Nyugodtan merem javasolni az elv társaknál;, hogy tényleg, amikor olyan kérdésekről van szó, mint pl. aktuális nemzetközi tájékoztató, vagy amit nem kell igy erőteljesebben alakítani, akkor jó, ha részt vesznek, de egyébként a helyi pártbizottságuk irányítása az a legcélszerűbb.

Ha eljutottunk volna már odáig, hogy minden pártbizottság a maga erejéből tudná a feladatokat meghatározni, akkor máé megoldottuk volna feladatunk 3/A-ed részét. Nem mindig alkalmasak arra,- a felkészültség hiányából adódóan - hogy az adott párthatározatból meg tudják határozni a saját feladataikat.

Azzal nagyon egyetértek, hogy meg tudják könnyíteni a pártszervezetek a gazdasági vezetés szakmai munkáját. Ez már annyira törvényre emelkedett, hogy minden gazdasági vezető érzi és tudja, hogy minden egyes konkrét, vagy kényes kérdésben neki a pártszervezet segítséget tud adni.

Mi az amiben a pártszervezet segíteni tud? Nem biztos az, hogy az adott pártszervezet minden esetben nagyobb felkészültséggel rendelkezik, és e szempontból tud nagyobb segitségt adni, - hanem abban tud segiteni, ami ott helyileg a tömegek véleményéből összegyűlik, ezzel a plusszal tud segiteéget adni; hogy egy csomó embernek ki tűdja kérni az adott esetben a véleményét, - persze ezen kivül is számos egyéb kérdésben is tud segítséget adni. A pártszervezet a maga eszközeivel hozzájárul ahhoz, hogy helyileg az embereknek a véleménye a konkrét munkafolyamatokban a megvalósítással együtt érvényesüljön.

S akkor már tényleg úgy van, hogy megéri, - annak ellenére, hogy munkaidőben végzi a pártmunkát a párttitkár.

Azonban én azt hiszem, ennek az erkölcsi oldalát kellene előtérbe állitani, mert egy kis rosszindulattal azt lehetne mondani, hogy az anyagi elismerésben részesítsék a pártmunkásokat. Nekünk arra nagyon kell vigyázni, hogy kizárólag azért ne kapjon senki pénzjutalmat, mert társahlmi munkát végzett. A párttagsággal járó, hogy vállalják ezt a pluszt, - s a fiatalságnál is egy jelentős eszköz ez a késünkben, s nem szabad ezt elveszíteni.

Azonban azt sem lehet kimondani, hogy a társadalmi és a pártmunka olyan nagyon nagy leterheléssel jár és olyan nagyon sok időt vesz el. Ha elő is fordul, nyilvánvaló, arra