Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1967-07-28

- 9 -vezérigazgató került ide hatáskörbe, de nyilván, hogy én a másik két igazgatóval kapcsolatban is kikérem a kerületi PB

véleményét.

Figyelembe véve az alapszervezetek hatáskörét, arra szeretném felhívni a PB figyelmét, hogy az emberek fejében a rendcsinálás n'em lesz azért olyan egyszerű dolog, mert eddig hatáskörük volt, és ha a pártszervezet nem értett egyet valamivel, apellálhatott az igazgatóval szemben. Nekünk, a pártbizottságoknak könnyebb ebben az esetben, de a csúcsvezetőségeknél, alapszervezeteknél nehezebb - azzal együtt, hogy ott is kommunisták a gazdasági vezetők, s ha nem, akkor is elvárhatjuk, hogy a politikai dolgokat figyelembe véve döntsön, vagy állítson be embereket. Előfordulhat, hogy azt bizonygatni álcám ja, hogy igy van szubjektiva, de objektíve nem igy van. Nem egy-két napos vita és helyrerakási probléma ez és nekünk erre még elég sok erőt kell fordítani, hogy megfelelően értelmezzék és a gyakorlatban alkalmazzák.

Takács elvtárs:

Két dologra szeretném felhívni a figyelmet:- Az

uj gazdasági mechanizmus - függetlenül attól, hogy döntési, vagy véleményezési joga van a pártszervezetnek, - a gazdasági vezetők részéről elsősorban olyan káderek beállítása irányába hat, akik inkább technokraták, gazdasági szemléletű emberek. Nálunk

ez tapasztalható. Nyilván, ennek van egy pozitiv és egy negativ oldala. Meg kell mondani, hogy a gasdaaágá=sífiaeÉtíi£^ amikor ilyen négy jelentőségű kérdésekről van szó, mint amit az uj mechanizmus vet fel, s nagyobb szakértelmet igényel, ilyenkor nehéz összeegyeztetni a hármas elvet és könnyen előfordulhat, hogy a gazdasági vezető elsősorban a szakértelmet veszi figyelembe a hármas elvből. Erre xi o xi v 1 £jyázni áo 11. Ezt kell a csucsvezebőségeknek kivédeni, s talán ez lesz számukra a legnagyobb probléma.'- A

másik dolog, hogy ha van valahol egy gyakorlat, határozat, rendelet, törvény s mi azt megváltoztatjuk, akkor annak hatása sokszor kiszámíthatatlan, - s van amikor nem is számítjuk ki.

A mostani gyakorlatból olyan következtetést levonni, hogy ebből olyan nagy baj nem lehet, majd az élet rendberdga, t nem olyan nagyon jó dolog. Számtalan problémával találkoztam már. Maga az a véleményezési jog azért nagyon felszabadítja, egy kötetlen dolog számára. Eddig tudta az a gazdasági vezető, hogy oda kell vinnie döntésre a pártszervezethez, mert anélkül a személyzeti osztály nem állítja be. Most ezt felszabadította, s nem is biztos, hogy megkérdezi a véleményét.

A másik oldala - amig a szakszervezetben megállapították a véleményezési és döntési jogot és azt törvénybe iktatták, - ez rendeletileg nem jelent meg, de eaé az állami szerveknek a maguk vonalán nem szabadna megfeledkeznie róla. Ne csak a párttitkár tudja^ azt, hogy igaz, hogy nincs döntési jogunk, de azért a beállításnál kérdezd meg a véleményünket. A főosztályvezetőknél biztos, meg fogják kérdezni, de az már nem biztos, hogy a művezetőknél, stb.

Azt értem, hogy a mi pártunknak a maga munkáját egyre inkább politikai eszközökkel kell végezni; úgy kell biztosítani, hogy a magunk politikai módszereivel biztosítsuk a párt kádermunkáját, be joggal vetődik fel, hogy amikor kétségtelen, hogy szabadabb kezet kap a gazdasági vezetés a gazdasági életben, ennek egyik biztosítékát abban láttuk, hogy a másik oldalon a kádermunkát akkor szigorítani kell, ti a gyakorlatban ezt is csináltuk.

L-