Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-04-07
Rózsavölgyi elvtárs: szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a Danuvia úgy, mint problémás üzem, ma már lekerült a napirendről. Ebben az ottani pártvezetésnek, Ozimák elvtársnak, az ott dolgozó kommunistáknak nagyon nehéz, szorgos munkája van benne, amely úgy néz ki, hogy nagyon szép gyümölcsöt termett. Az anyaghoz kapcsolódva elmondja Rózsavölgyi elvtárs, hogy az üzemi PB tekintélye, súlya elsősorban függ a párt országos politikájának jóságától, hatásától, népszerűségétől, másrészt attól, hogy az üzem kollektívája, beleértve a dolgozókat és vezetőket, mennyire érzi azt, hogy a pártvezetés és a kommunisták milyen mértékben tudják a helyi élet problémáit a megoldásig vinni. És a pártszervezetnek itt lenne szintén valamiféle kettős jellege, egyik, ami a párt általános politikájából adódik, qáiásik abból a szempontból: mennyire látják ott lenn a tömegek, hogy a kommunisták a lényeget látják és az ö ténykedésük szebbé, jobbá, gazdaságosabbá teszi a termelést, otthonosabbá a gyárat. Ilyen szempontból nézve a problémák nagyon széles skálát mutatnak, s nagyon fontos, hogy a frontok tiszták legyenek, illetve, hogy a vállalat előtt a távlati kérdések tisztázottak legyenek. Véleménye szerint a Danuvia jelenleg még mindig nem az, amit elképzeltek: hogy a szétszórt szerszámkészítő gyárakból lesz egy nagy kapacitású, átütő képességű nagy szerszámgyár. A termelékenységi^ önköltségi oldalról az iparnak alap-problémája a szerszámgyártás. Ezért az egyedi és speciális szerszámok kialakítása mellett el kellene gondolkozni azon, hogy az úgynevezett kurrens szerszámok gyártása kielégitő-e. Javasolja, ha helyi erőből nem is lehet, de forszírozni kellene ezt a kérdést, mert mindabban, amit a párt az uj mechanizmussal kapcsolatban el akar érni, hallatlan nagy szerepe van a szerszámoknak. A jelenlegi kapacitással nem tudjuk kihasználni a nyugati exportlehetőségeket, mivel még a hazai igényeket sem tudjuk kielégíteni, b bár a szerszámozás kapacitása is növekedett, de nem az eredeti elképzelés felé megy, hanem a géptartozékok gyártása felé, ami nem biztos, hogy a legfontosabb, - bár fontos. Egy helyes szakmai koncepció felismerése feltétlenül fontos. A pártmunka stílusával kapcsolatban érdekes tanulságként elmondja Rózsavölgyi elvtárs, hogy náluk, a pártszervezetnél is történt olyan, hogy az elvtársak esetenként úgy érezték, hogy megismerve, otthonosabban mozogva a gazdasági kérdésekben - és konkrétan beledolgozva, - egy kicsit gazdasági módszerekkel elkezdtek konkrétan dirigálni a gazdasági vezetők felé. Véleménye szerint a pártszervezetnek az uj mechanizmussal kap-r csolatos tevékenységére általános irányelveket lehet mondani, de részletes, konkrét receptet adni erre nem lehet. Azonban azt feltétlenül meg kellene állapítani, hogy a pártszervezetek alapvető feladata az uj gazdasági mechanizmusban, hogy a vállalat életét konkrétan ismerje, - hozzátéve, hogy ebben a gazdasági vezetésnek sok feladata van. A másik, hogy megtáálja, mi az, amivel a pártszervezet - s elsősorban politikai oldalról, - kell, hogy foglalkozzon, s operatívabban, mint pl. az állásidő, vagy más hasonló kérdés, ritkán ezzel is, de ez nem alapvető. A termékekkel kapcsolatos problémák természetesen szakmai, gazdasági vezetési problémák, de nagyon sok segítséget adhatnak