Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1966-02-11

Rózsavölgyi elvtárs: véleménye szerint a szemináriumi bizal­­miságot nyugddtan vehetjük pártmegbizatásnak, mert azon kivül, hogy a szemináriumok idejéről leértesiti a hallgató­kat, feladata az is, hogy az oktatást figyelemmel kisérje, hogy hogyan hat a párttagokra, milyen hatása van. Ha ezzel megtoldjuk a feladatúkat, akkor nagyon meg kell becsülnünk és el kell ismernünk pártmunkának. A vezetőség létszámának kiegészítését illetően elmondja Rózsavölgyi elvtárs, hogy hibát követtek el azzal, hogy nem tették hozzá, hogy átmeneti időre kérik ezt. Kérésük indoka az, hogy az intézet dolgozóinak többsége márciustól novemberig az ország összes területén szétszórtan dolgozik, s összefogásukyaz ittmaradt 3 vezetőségi tag képtelen meg­oldani. Véleményük szerint a vezetőségi üléseken való rész­vétel, a határozatok megbeszélése, levitele, a feladatok ki­adása, stb. szükségessé teszi a kiegészítést, hogy az itt­maradó elvtársak hatékonyabb munkát tudjanak végezni. Rózsavölgyi elvtárs szükségesnek érzi kiegészíteni az anya­got azzal, hogy jó lenne egyszer megbeszélni a problémáikat az akadémiai pártbizottsággal. Egyetért Somló és Fülöp elvtárssal a külső hatásokat illető­en, s hogy a szorgalmas kutatómunkának távolról sincs olyan becsülete, mint az olyan tértől és időtől elvonatkoztatott elméleti kutatásnak, mint pl. hogy az egyik, Magyarországon élő kutató a Vöröstenger hullámzását kutatja. Be az ilyen példákat lehetne még sorolni. Úgy érzik, a Geofizikai Intézet is ma már mégiscsak kommunis ta kézbe került, s a főhatóságnál is ugyanez a helyzet. De a porondon ott van a másik fél is, s bizonyos fokig a velünk szembenálló polgári vonalnak is - nem is kispolgári vonalnak nevezné - megvannak a módszerei, hogy ezt a kommu­nista vonalat ellensúlyozzák. S bizony nagyon nehéz az elvtársainknak tudományos fokozatokat szerezni. A polgárok­nak is van káderpolitikájuk. Úgy érzi, érdemes lenne illetékes pártszervek felé is vinni, hogy a tudományos intézetek nem párton kivüliek, és a párttagság tekintetében esetenként vannak igen súlyos problémák. Nagy dolognak tartja, ha a párttagság 80 %-át ellátják pártmegbizatással, de ezzel együtt az a pártszervezet még rosszul is dolgozhat. Véleménye szerint az a lényeges, hogy az általános politikában mennyire tudja az a párt­tag megtalálni a helyi feladatokat, helyi sajátosságokat; amikor a mindennapi életből adódó problémákat, nézetelté­réseket, vagy feladatra való mozgósításokat oldják meg. Ha azt meg tudják oldani, hogy a pártcsoportok a párt­egység fórumaivá váljanak, a párttagságnak a döntésekbe való bevonásán túl olyan szakmai és társadalmi tevékeny­séget tud folytatni, ami annak a területnek megfelelő, az nemcsak a párttagságot erösiti, önbizalmában és tekinté­lyében, hanem a párt vezető szerepét is növeli. Ezen a téren a problémák jelentkeznek, véleménye szerint abból adódik, hogy a pártszervezet és a párttagság nem jár az élen a problémák leküzdésében, - ezt nem látják tisztán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom