Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-02-11
Rózsavölgyi elvtárs: véleménye szerint a szemináriumi bizalmiságot nyugddtan vehetjük pártmegbizatásnak, mert azon kivül, hogy a szemináriumok idejéről leértesiti a hallgatókat, feladata az is, hogy az oktatást figyelemmel kisérje, hogy hogyan hat a párttagokra, milyen hatása van. Ha ezzel megtoldjuk a feladatúkat, akkor nagyon meg kell becsülnünk és el kell ismernünk pártmunkának. A vezetőség létszámának kiegészítését illetően elmondja Rózsavölgyi elvtárs, hogy hibát követtek el azzal, hogy nem tették hozzá, hogy átmeneti időre kérik ezt. Kérésük indoka az, hogy az intézet dolgozóinak többsége márciustól novemberig az ország összes területén szétszórtan dolgozik, s összefogásukyaz ittmaradt 3 vezetőségi tag képtelen megoldani. Véleményük szerint a vezetőségi üléseken való részvétel, a határozatok megbeszélése, levitele, a feladatok kiadása, stb. szükségessé teszi a kiegészítést, hogy az ittmaradó elvtársak hatékonyabb munkát tudjanak végezni. Rózsavölgyi elvtárs szükségesnek érzi kiegészíteni az anyagot azzal, hogy jó lenne egyszer megbeszélni a problémáikat az akadémiai pártbizottsággal. Egyetért Somló és Fülöp elvtárssal a külső hatásokat illetően, s hogy a szorgalmas kutatómunkának távolról sincs olyan becsülete, mint az olyan tértől és időtől elvonatkoztatott elméleti kutatásnak, mint pl. hogy az egyik, Magyarországon élő kutató a Vöröstenger hullámzását kutatja. Be az ilyen példákat lehetne még sorolni. Úgy érzik, a Geofizikai Intézet is ma már mégiscsak kommunis ta kézbe került, s a főhatóságnál is ugyanez a helyzet. De a porondon ott van a másik fél is, s bizonyos fokig a velünk szembenálló polgári vonalnak is - nem is kispolgári vonalnak nevezné - megvannak a módszerei, hogy ezt a kommunista vonalat ellensúlyozzák. S bizony nagyon nehéz az elvtársainknak tudományos fokozatokat szerezni. A polgároknak is van káderpolitikájuk. Úgy érzi, érdemes lenne illetékes pártszervek felé is vinni, hogy a tudományos intézetek nem párton kivüliek, és a párttagság tekintetében esetenként vannak igen súlyos problémák. Nagy dolognak tartja, ha a párttagság 80 %-át ellátják pártmegbizatással, de ezzel együtt az a pártszervezet még rosszul is dolgozhat. Véleménye szerint az a lényeges, hogy az általános politikában mennyire tudja az a párttag megtalálni a helyi feladatokat, helyi sajátosságokat; amikor a mindennapi életből adódó problémákat, nézeteltéréseket, vagy feladatra való mozgósításokat oldják meg. Ha azt meg tudják oldani, hogy a pártcsoportok a pártegység fórumaivá váljanak, a párttagságnak a döntésekbe való bevonásán túl olyan szakmai és társadalmi tevékenységet tud folytatni, ami annak a területnek megfelelő, az nemcsak a párttagságot erösiti, önbizalmában és tekintélyében, hanem a párt vezető szerepét is növeli. Ezen a téren a problémák jelentkeznek, véleménye szerint abból adódik, hogy a pártszervezet és a párttagság nem jár az élen a problémák leküzdésében, - ezt nem látják tisztán.