Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-06-03
Azonban a politikai kérdés még talán súlyosabb, s ez a Művelődésügyi Minisztérium felé irányuló birálat. Céloz.rá az anyag, helyesen, hogy az intézet két dolgozóját, akik kiváló tudósok, kiváló szakemberek, de a politikai oldalon a gyengébbekhez tartoznak, s ezeket fogjuk kiajánlani az intézetből egyetemi katedrára. A mi tanári gárdánk rossz és ez a művelődési politikánk hibája. Úgy merül fel, hogy olyanokra bizzuk az ifjúság nevelését, akik nem kommunista szakemberek és az ifjúságunkat nem olyan formában nevelik, mint ahogy mi szeretnénk. Pedig ezen múlik a jövőnk. A Földtani Intézet pártszervezete, amennyire lehet, jól dolgozik ezen a téren is, de, hogy nem tud eredményt elérni az Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium felé, ez nemcsak az ő hibájuk, hanem a felsőbb szervek hibája, a mi hibánk is. A nagytehetségü emberek segitése ténylegesen fontos feladat, amit Somló elvtárs emlitett. Ezeket a feladatokat valóban mi szabjuk meg, azonban a nagytehetsé^eknél előfordul, hogy olyan dolgok felé mennek? amiket mi meg nem is látunk. Más a vezető tehetség, más a szervező es más esetleg a tudományos tehetség, nagy szerencse, ha egyesül, hogy jó vezető és jó tudományos munkás is. Az intézet további munkájában ezeket az elveket hasznosítani és figyelembe kell venni. De persze, a fő vonal a mi tervünk. Nem tartom szerencsésnek a megfogalmazást az 1. oldal második bekezdésében, mert a Földtani Hivatal is azokat a feladatokat tartja szükségesnek, amit a Földtani Tanács. A KGST-től nem kapunk feladatokat, hanem azt az állam kapja. Tehát nem választanám el a Földtani Tanácsot és a Hivatalt, mert arra is törekszünk, hogy együtt dolgozzunk teljes egészében. Fülöp elvtárs: Az egyik dolog a tudatos káderpolitika. Valóban egyetértek az elvtársakkal, hogy a legfontosabb kódésünk. Csak azt tudom ehhez mondani, hogy kisebb tehetséggel gyakran nagyobb feladatokat meg lehetett oldani és nagy tehetségekkel kellett sokszor nagyon nagy harcot folytatni, hogy a feladatainkat meg tudjuk oldani. Ezen a területen gyöle?esen megváltozott a helyzet, - sajnos, az Akadémián és a művelődésügy területén még nem. Az Akadémián már valamivel jobb, sajnos, a művelődésügy területén egyáltalán nem javult a helyzet. A minősítetteknél kimaradt az aspiránsok száma, ha e kettőt együtt vesszük, akkor jobb az arány. Nagyon sok aspiránsunk van, s ezek éppen a kommunista fiatalok. Ebben az évben hárman xÉgxik védik meg a disszertációjukat, közte Hámor elvtárs is. A másik kettő: az igazgatóhelyettes és az egyik osztályvezető, szintén kommunista. Meg kell mondani, hogy lassan, nehezen és az egyéb leterheltség miatt nem mindig kapva meg a szükséges támogatást, végzik az aspiranturát. Másodállás nálunk mint olyan, nincs. Az előfordul, hogy mi alkalmazunk valahonnan embereket másodállás cimen is, mert nincsenek esetleg megfelelő speciális szakembereink. A legnagyobb gondot valóban az okozza, amit Kertai elvtárs is ima elmondott. A legváltozatosabb összetételű a mi intézetünk is. A nyugtalanságot mindig olyan dolgok okozzák, mint pl. az egyetemi betöltések. Sok gondot okoz, hogy leszereljük ezeket a nyugtalanságokat. Minket segit az, hogy a PVB üléseken keresztül közvetlenül meríthetünk a kerületi pártmunka tapasztalataiból. A pártvezetőségi üléseken is közvetlenül vitatjuk meg a dolgokat.
