Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
Ezekben az irányelvekben, vagy feladatokban azt javasolnám, hogy csal: néhány nagyon fontos megállapításokra xzxKHkx szorítkozzunk. Elsősorban, hogy mi a soronkövetkező feladat. Ugyancsak helyesnek tartanám lerögzíteni, hogy a problémák zöme a középiskolát oktatás köré szűkült le. Az általános íkolák oktatási formája nagyobbrészt megoldott. Ahol nekünk különös politikai figyelmet kell fordítani, ez a középiskolai oktatás. Amivel én foglalkozni szeretnék, az egyik az osztálytartalma a nevelésnek, a másik pedig a szövetségi politikának a megnyilvánulása a nevelésen keresztül. Feltétlenül javasolom, hogy az osztálytartalom szempontjából ezt a hátrányos megkülönböztetést töröljük ebből az anyagból, nem óriási különbség van abban, hogy szociális körülményekből kifolyólag hátrányban van, vagy pedig az osztálykülönbség szempontjából. A cél mindenesetre az, hogy a munkásgyerekeket felkészítsük, lehetővé tegyük, hogy a legkiválóbbak közé kerüljenek. Ezért területileg., a munkáskörnyezetben lévő iskolák anyagi és személyi feltételeit, az eredményesebb oktatást teremtsük meg. Elhangzott, hogy az osztályszempontok a figyelem nézőpontjából kikerültek. Javasolom, hogy a kerületi Tanács rendszeresítsen olyan statisztikai adatszolgáltatást, amit szükségszerűen az osztályszempontok figyelembe vételével kell kitölteni. Ez a maga részére is hasznos lenne, másrészt kényszeríti az illetékeseket arra, hogy az osztályszempontokat is figyelemmel kísérjék. A következő javaslatom az előkészítéssel kapcsolatos, a továbbjutáshoz. Két helyen látom az előkészítés fontosságát, egyrészt a szakosított középiskolába való felvétel előtt, másrészt a nem szakosított iskolából való kikerülés előtt, ami a továbbjutás szempontjából szintén lényeges. Nem tudom, az anyagi támogatásra, a tanárok dotálására van-e lehetőség, hogy létesüljenek előkészítők? A tanuló szobákat nem tudom, nem lenne-e mód arra, hogy az illető iskola pártszervezete tanulószobájánál: nevezni, ugyanis nem kellene szégyelni azt, hogy az osztályszempontból történő kiválasztás miatt. S ezeknek a tanerőknek a dotálását a Tanács azért biztosítsa. A másik ilyen kérdés az egyetemre való bejutás kérdése. Elsősorban S^agozatos iskoláknál a kijövök számára kellene előkészítést biztosítani, a tagozatosoknál pedig a bejövök számára. Ezeknek a dotációjáról is gondoskodni kell. Még egy javaslatom van az osztályhelyzettel kapcsolatban. Ez pedig pártkérdés, hogy az illető iskolákban működő pedagógus pártszervezet működjön együtt a munkásgyerekek lakhely szerinti pártszervezetével. Az iskolai pártszervezetek a legmegfelelőbb munkásszülők gyerekeinek sokat tudnál: segíteni, akár a lakóhelyi pártszervezeten keresztül is. Még egyet: ez pedig a nevelőkkel szemben támasztott politikai követelményt. Helyes lenne feleleveníteni azt, hogy a képzés az csal: egy segédeszköz, egy segítség. Azt kell® megkövetelni a_pedagógusoktól, hogy aktív politikai tevékenységet fejtsenek ki. Nem az a lényeges, hogy milyen képzést nyertek, hanem, hogy aktívan politizáljanak, mert különösen az ifjúság nevelésében ezek a kérdések sokkal lényegesebben játszanak szerepet. Lehet, hogy ehhez indokolt a kerületben politikai segítséget nyújtani. A pedagógusok számára akárt a kér. PB székházában, egy régi értelemben vett szemináriumra gondolok, ahol a kérdéseket megvitatják egymással és ezek a kérdések nyilvánvalóban elsősorban a mindennapi politikai és gazdaságpolitikai kérdések köré kell, hogy csoportosuljarÉt.
