Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
Virág István elvtárs: Pártszervezeteink segítségével megvizsgáltuk a kerületi pedagógusok továbbképzésének helyzetét. A vizsgálat 182 közép-, 725 általános iskolai és 105 óvodai pedagógusra terjedt ki, 1960-tól 1966-ig mind szakmai, mind politikai-ideológiai téren. Ezenkívül más adatokra is kiterjedt a figyelmünk. A középiskolákban 21, az általános iskolákban 14 pedagógus nem rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel. A pedagógusok közül a középiskolákban 77 %, az általános iskolákban 76 %, az óvodákban 85 % a felszabadulás után szerezte képesítését. A nők aránya a pedagógusok között 79 %• A vizsgált időszakban mindössze 178 pe.dagógus volt az, aki semmiféle szakmai és ideológiai továbbképzésben nem vett részt. A vizsgálat nem eredményezte annak megállapitását, hogy milyen önképzést folytattak, mennyi és milyen szakirodalmat, stb. olvastak. Nem vizsgáltuk azt, hogy az ideológiai képzés milyen eredményt hozott az illető pedagógus munkájában. Nem tudtuk felmérni, hogy az ideológiai képzés a pedagógiai szemléletet hogyan formálta. A vezetők közül 116 esetben vettek részt ideológiai továbbképzésen, ezek közül egyetemi államvizsgát tett 55 fő, esti egyetemet 20 végzett, 1 éves nevelés-tudományi szakon 9-en végeztek. De van az igazgatók között 2 fő, aki 1 éves pártfőiskolát végaett és egy igazgató filozófiából a kandidátusi vizsgát is megszerezte. A mozgalmi vezetők közül 20-an tettek egytemi, főiskolaija államvizsgát , 8-an végezték el az esti egyetemet, 25-en különböző továbbképzésen vettek részt. A humánszakos tanárok közül 187-en, a természettudományi szakosok közül 185-en, egyéb szakos tanárok közül 167-en, óvónők közül 125-an vettek részt különböző ideológiai és szakmai továbbképzésben. Összesítve: szakmai oklevélszerző továbbképzésben 115-en vettek részt, főleg a fiatalabbak. Ebből 76 esjtik az általános, 56 a középiskolákra. Ezek általában kiegészítő vizsgát tettek nyelvtudományi, vagy természettudományi szakon. A különböző egyéb továbbképzéseket nem lehetett felmérni, amelyek különböző előadásokon, szakmai nevelési értekezleteken belül folynak. Megpróbáltunk bizonyos továbbképzési terveket összeállítani a következő évekre. így a következő évben 50 pedagógus jelentkezik az esti egyetemre, ■ majd 1966/67-ben 20, a következő években 17, 16 főt jelent. 1970-ig összesen 105 főt. Ebben középiskolai pedagógus 1967 - 70-ig nincs, ezért ott van tennivaló. A vizsgálat eredménye még további feldolgozás alatt áll. Azonban már most megállapíthatjuk azt, hogy pedagógusaink marxista alapokkal rendelkeznek, - talán egészen kis számuk nem rendelkezik ezzel. A szerzett képesítéssel és képesítési formákkal különösebb bajt nem látunk. Nem is számszerüségében szükséges növelni, hanem az arányaiban. A 828 továbbképzési esetből 55 jut csak az M-L.Esti Egyetemre és 15 az 1 évesre, a kerületi kétévesre 252, szakosítottra szinte elenyésző esetet tudunk. Tehát ezt szükséges tovább növelni. A továbbképzés tartalmi részére valamennyi formában nagy figyelmet kell fordítani. Pedagógusaink ismerik a marxista tételeket, az időszerű elvi vonatkozásokkal, a ma jelentkező problémákkal vannak kevésbé tisztában és ennek alkalmazásával van inkább a baj.
