Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-18
- 3 -St.SZ, 209* Az alapszcrvozetekben a elás ági függés, ha nem is tézkedések szükségesek a következetesebb föllépést fékezi a gazannyira, mint korábban. Határozottabb inbirálat elfojtóival szemben és esetenként a Kerületi PB-nek szegélyekig menő közbelépése szükséges. II. A kádermunka tapasztalatai A vezető testületek szerepe növekedett a káderek kiválasztás sában és nevelésében. Szinte kivétel nélkül minden alapszervezet vezetőségének napirendjén szer..polt. Hasznos határozatok születtek és végrehajtásukkal javult a kádermunka. Hiányosság, hogy non elég alaposak és kevésbé a problémák okait tárjak fel. Ezért nem elég hatásos, célratörő a tevékenységük. Ennek tudható be, hogy 0 területen meglövő hibák évekig is elkísérik egy-egy alapszorvezet munkáját, A partvezetőségeken túl azonban kevés példát találni arra, hogy a gazdasági vezető /elsőszámú káderes/ a kádei’nunka elvi kérdéseit saját beosztottjaival vitassa, vagy valamilyen fórumon, pl. igazgatni tanácskozás, stb. lehetőséget adna az alapos elemzésre. Munkájúkat főleg a praktikusság jellemzi, ugyanakkor na már a kádermunka nem szükül le a személyzeti osztály >kra. A pórtvozetőségek központi feladatnak tartják a párt vezetőszerepének érvényesítését a kádermunkában s ennek érdekében igyekeznek a káderek értékelését a Vili, kongresszus határozatainak szellemében végezni. Ezt a határozatot - egyértelműsége ellenére - többféleképpen értelmezik és ebből adódik a legtöbb vita a párt és a gazdasá' gi vezető elvtársak között. Többen vallják /általiban gazdasági vezetők/ hogy mivel előtérbe kerültek a szocializmus teljes felépítésének konkrét feladatai, elsődleges <a szakmai hozzáértés és ezt tartják fő követelménynek a vezetőkkel szombon. Másodlagosnak a szocializmus ügyéhez való hüség-t és megelégszenek e téren biscmyos lojalitással. Több igazgató elvtárs vallja, hogy politikai vonatkozásban így sem • lehet nehézség, mert "itt van ti pártszervezet és én, majd őrködünk”. Egyes főmérnök elvtársak még messzebb mennek: ”a szakmai rész az ón feladaton, a politikai a pártszervezeté”, - mondják. Egyes partvezetőségi tagok viszont hajlanak a szakmai hozzáértés lebecsülése felé - és felvetik, hogy túlzottan előtérbe került a ”kutyabőr” szemlélet. Bizonyos értelemben összefügg az eddigiekkel a következő vitatott kérdés: milyen legyen a párttagok és a pártonkivüliek aránya a vezetésben. Általánosítható tapasztalat, hogy most már /főleg az üze nőkben/ nem lehet az embereket aszerint osztályozni, hogy a pártonkivüli jó szakember, a párttag pedig kevésbé. Ugyanis azonosak a párttag és a pártonkivüli vezetők a szakmai hozzáértésben és amiben különböznek, a vezetőkészség, a demokratikus vezetésre való hajlam, stb. a kommunista vezetők javara. Ennek is tudható be, hogy az utóbbi időben fokozódott a párttag káderok megbecsülése. Érdemes felfigyelni arra, hogy míg a felső vezetők között többségükben párttagokat találunk, 21 1
