Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-09-10
“1- 7 -Az anyag ugyan, nem szól erről, de emek volt politikai kihatása is, nem ment olyan egyszerűen, nem ment olyan könnyen,és a helyzet az, hogy mi rendszerint oda,nyúlunk, alsói normában dolgoznak, ahol - beleértve a meglévő lazaságokat is, de mégis normában dolgoznak. Í3 itt is azért biztos, felvetődött a munkásoknál, hogy miért mindig nálunk szorítanak? Ez is hozzájárult, hogy a fél év Során csak kezdeti eredményeket értünk el. Jogos a dolgozóknak az igénye, hogy a többi területen, az időbéres, stb. dolgozóknál is nagyobb követelményeket állítsunk. Ez is olyan igénye a dolgozóknak, amit fokozottabban meg kell valósitanunk. Van pl. a Vasút területén a létszám-normativának kidolgozására határozat és az elkövetkező időben sor kerül erre mindenütt. Itt persze vita folyik. Azt is mondják, egyesek, hogy világjelenség, hogy az alkalmazotti létszám növekedik a technika fejlődése következtében. Tényleg egy ilyen fejlődés végbemegy, ahol ilyen nagymérvű a gépesítés, az automatizálás, stb.,-de nem biztos, hogy mi már elértünk a fejlődésnek arra a fokára, hogy ez már nálunk is indokolt lenne. Biztos, hogy azt eldönteni, hogy az alkalmazottak össz-aránya sok, vagy kevés, nem tudjuk most még, de ezt vizsgálni kell és ahol azt mutatja a vizsgálat, hogy sok, akkor a korrekciót alkalmazni kell, ken elég, nogy c.^ak a dolgozóknál állítunk követelményt, hanem nagyon i ; szükséges, hogy a vállalatok is mindent elkövessenek és megfelelő technológiai és egyéb intézkedése, .kel a veozteségidőket megfelelően csökkentsék. léinken vonalon, a teljesítmények vonalán is van még feladatunk. A létszámra vonatkozóan a következőket szeretném elmondani. Az év elején nagyon szigorú létszám-intézkedések léptek életbe. Ugyanakkor a.fővárosban az elkövetkező időben is nagyok 1 észnél a létszámgondok, mert munkaképes felnőtt lakosság olyan mértükben nin.es, a vidékről való feláramlás csők' enő tendenciát rutát. Jénát nyilvánvaló, hogy csak a belső tartalékok felhasználásával lehet reálisan a növekvő termelési feladatoknál: eleget tenni. 1966-ban. nem lesz magasabb a létszám, ránt 1965-ben volt, ezzel szembe:., egy : érzékelt termelési felfutás és feszitettség bizonyos mértékben ez lesz. Ezzel számolni kell. Az év elején, amikor ezek a szigorú létszám-intézkedések életbe léptek, ugyanakkor olyan utasítások is kimentek a szaktárcáktól, amelyekben anyagilag is ösztönözni akarnak a lét ;zám-megtakaritásra, hogy pl. a bér átlagos 50 ' 1-a felhasználásra kerülhet, Hogy miért nem mentünk ezen a vonalon előre? Ennél. több oka van. Ha létszám-hiány van, nagyobb a fluktuáció, mint kellene és a feladatok nagyobbal?:, ilyenkor érthető, hogy olyan nagymérvű előrehaladás nem ment végbe. Emellett a kiadott utasításoknak van ilyen pontatlansága, mert többek között a rendelkezés úgy szól, hogy alkalmazotti létszám-megtakaritásból nem lőhet átvinni a megtakarítás összegét a fizikai állományéra. Itt a probléma az^sho; y a művezetők, akik pedig elsősorbaii értenek ahhoz, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amely lehetővé tenné, hogy kevesebb létszámmal biztosítsák az adott feladatot. De a művezető az alkalmazott, tehát
