Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-08-13
A tudományos kiadó általában visszahúzódik attól, amiben sok szöveg van, pedig az elmélyült, alapos tudományos munkákra feltétlenül szükség van. Elkészítettünk az elmúlt évben egy tudományos ismeretterjesztő tanulmány kötetet, amely a legrégibb ókortól máig összefoglalta a művészet-történetet. Ebben az egész muzeum/ tudományos kutatójának munkája benne volt, azonban a kiadók - sem az Akadémiai, sem más - nem vállalták. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy teljesen lemondtunk a kiadásáról és a TIT keretében, ismeretterjesztő előadások formájában fogjuk csak előadni. Több helyei is felvetettük, reméljük, hogy történni fog valami és előbbre tudunk menni. Itt kell megemlíteni, ami a tudományos ismeretterjesztő munka szempontjából is égető, az utánpótlás kérdése. A Muzeum nemcsak épületében tiszteletreméltó kort ért el, hanem bizony az itt lévő dolgozók tekintetében is. Pillanatnyilag a következő a helyzet: a muzeum feladatai komoly mértékben megnövekedtek, ugyanakkor a létszám inkább csökken, mint növekszik. A szükséges tanulmányutak száma is komolyan megnövekedett, ezzel az itthon dolgozók száma is nagyon lecsökkent, mintegy 5-6 főre hárul a 25 ember munkája, amit a felfokozott követelmények miatt nagyon nehéz elvégezni. Azt hiszem, ezek volnának a fő szempontok, amiket a muzeum munkájáról röviden és összefoglalóan elmondhatok. Szeretnék beszélni a muzeum vezetésének és a pártszervezetnek, a pártszervezet vezetésének a kapcsolatáról. Haraszti elvtársnővel és Bix’ó elvtárssal is már hosszú ideje dolgozunk együtt. A muzeum vezetése általában egyszer egy évben a pártszervezet előtt, legtöbbször taggyűlés előbb beszámol a készülő tervekről és a már befejezett munkáról, az évi jelentésről. Ugyancsak ilyen, vagy kibővített taggyűlésen beszélünk az év közben adódó legfontosabb feladatokról, mint most pl. a takarékosságról; va^y a szakszervezettel együtt a személyi vonatkozású dolgokról, az utazásokról, ösztöndijakról, stb. - olyan kérdésekről, amik a muzeum munkájának lényegét érintik. Bizonyos nehézséget okoz, lio^y a muzeum párttagjainak többsége nem a tudományos dolgozókból,hanem teremőrökből, stb. tevődik össze, tehát ezeket a problémákat nem mindig tudjuk megfelelő mélységében tárgyalni, - és bizonyos nehézséget okozhat Haraszti elvtársnő esetleges távolléte idején a kisebb, apróbb személyi és egyéb változások. Én a magam részéről az együttműködést jónak tartom, úgy érzem, a pártvezetés részéről a muzeum vezetése megkapja a támogatást, - az olyan kérdésekben pedig, mint pl. az utánpótlás, stb. ezekben ők sem tudnak segiteni. Hayaszti elvtársnő: Garas elvtársnő beszámolója lényegében az elmúlt másfél év munkájának ismertetésére szorítkozott. En abból indulnék ki, hogy a muzeum élete, helyzete az ellenforradalom után úgy alakult, hogy nehezebben rendeződtek a dolgok, mint az üzemekben. Különösen a muzeum régi dolgozói nem nagyon örültek annak, hogy a pártszervezet ott újólag megalakult. Nekünk természetesen ezekkel az emberekkel kellett tovább vinni a munkánkat, meg kellett győznünk őket és még ma is meg kell győzni. Elmondhatjuk, hogy a pártszervezet munkája nyomán ezek már beleilleszkedtek a muzeum össz-életébe és talán
