Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-06-25
Hogy meddig terjed a kompetensség határa, éppen ebből a szempontból kellene megnézni. Kedvező hcl./zetet jelent a pártbizottság munkájában is, hogy nem a '%-A- évvel ezelőtti helyzet volt, az a bizonyos mélyhullám. ka már ez a helyzet megváltozott, - és elsőrendű érdem a filmek alkotóié, a filmművészeké, mert véleményem szerint az utóbbi 2-5 évben készült filmek egyrészt a nézők igényeit sokkal jobban kielégítik, másrészt, hogy a szenvedélyes állásfoglalást, a beleszólás jogát jobban vindikálja,- ezért sokat jelent. Adtak ezek a filmek egy olyan társadalmi megbecsülést, - s ennek a rétegnek a szellem eléggé kisugárzó és átfogó ebben a társadalmi életben. í eg vagyok győződve, hogy a filmművészek felett sem ment el nyomtalanul az, hogy ilyen filmek születtek, s most már a filmművészek is olyan társadalmi támogatást tudnak akarni,kivülről, aminek nagyon nagy jelentősége van. Hogy beszélhetnek-e a művészekkel plénum előtt? Attól függ, milyen széles közönség elé tud kiállni. Csinálhat ilyen vállalkozásokat a pártbizottság, van is ehhez ereje. Azt hiszem kísérletezni, próbálkozni kellene ezzel is, felmérni, hogy milyen széles fórumokon, plénura előtt lehet csinálni,- ezt a gyári pártbizottság meg is tudja csinálni. Csinálhatná intezivebben, rendszeresebben amit elkezdett, hogy egyrészt a művészek előtt olyan politikai, ideológiai, vagy akár társadalmi közvetlenebb vagy a magyar társadalom mélyebben belemenő kérdéseiről konzultálni a művészekkel, beszélgetni, hogy lássák, milyen különböző módszei'ek, formák hatnak. A másik, amit szintén csinált már a pártbizottság, hogy keresi azokat az eszközöket, hogy a gyári alkotó művészeket a társadalmi élet sodx’átoal valahogy szorosabb kapcsolatba hozza. Nagyon hasznos volt az a Bacs-megyei kirándulás is. De más formában is lehet, hogy minél többször találkozzanak a nézőkkel, - de ne akárhol találkozzanak a nézőkkel! Itt arra utalok, hogy van amikor előzetesen megnézetik a filmet a filmgyári segédmunkásokkal, stb. Nem ilyen találkozásra gondolok, hanem alapvető üzemi, vagy városi pái'tbizottsággal való konzultációra. Nem tudom elkerülni ennek a kettősségnek a kérdését. Tényleg valahogy furcsának látszhat kiviilálló részéről, másrészt nem is teljesen ellentmondás nélküli ez az ügy. Alapját feltétlenül az képezi, az a kiinduló pont, ahogy Révész elvtárs elmondta. De valahogy zavaró az, hogy kinek a kettős irányításáról van szó? Hogy a Révész Miklósról, vagy valamelyik stúdió vezetőjéről van szó? Ezt a szervezeti konstrukciót jóváhagyták. A gyár igazgatója, akinek alapvető feladata, hogy biztosítsa és magas színvonalon szervezze meg, hogy a készülő filmek gazdaságosan és jó színvonalon készüljenek el, emellett, hogy a Magyar Népköztársaság érdekeit bántó, vagy sértő filmek ne készüljenek el. A stúdió vezetőjének pedig elsőrendű dolga, hogy jo filmek létrehozáséra törekedjék és ha van egy jó forgatókönyve, rendeljék meg, hogy ilyen és ilyen eszközök kellenek hozzá, azt készítsék el. Van bizonyos kiszolgáltatottság itt a Révész elvtárs szempontjából, hogy az adott stúdió vezető produkálja-e azt a filmet. Az igaz, hogy a Révész elvtárs kapacitása nincs teljes egészében kihasználva, s az is igaz, hogy közvetlen a filmfőigazgatósághoz tartoznak. S itt tényleg egy sajátos helyzetben van a gyári pártbizottság, de azt hiszem,
