Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-06-04
Virág István elvtárs: Az iskolai sportegyesületek problémáihoz szeretnék szólni, bálunk a kb. 900 gyerekből mintegy 70 sportol, a többi is biztos szivesen sportolna, ha lehetőséget teremtenénk neki. Természetesen nem azt jelenti ez, hogy nálunk nincs politikai és szemléletbeli probléma amit le kell győzni. Ha azt akarjuk elérni, hogy a közéylsKolás ifjúság legyen a magyar sport legfőbb tartaléka, akkor fiatalabb korban kell a sport szeretetet bennük kialakítani. Hogyan gondolnám ezt, hogy lehetne megoldani? Hálunk az egyik sportszerető tanar megkért, hogy a mi gyerekeinket a kosárlabdában eddze. Kiderült, hogy valamelyik sportegyesületben edző és elvitte oda a gyerekeinket és nevelt magának egy zé egészen jó gárdát. J’iért ne lehetne más spórásakból is ezt tenni? Ott vannak a KISZ alapszervi bajnokságok, ha a 900 gyerekből csak 5 tehetséges gyereket találna, s minden középiskolában legalább 5-at minden sportághoz, azt hiszem az már megérné, mert olyan utánpótlás lenne a minőségi sport számára, amely feltétlenül a tömegsporton keresztül kerülne oda. A középiskolai bajnokságok lebonyolitása nagyon szerencsétlenül történik. Nem tudom, miért nem lehet megtenni, hogy a középiskolai tanuló két színben szerepeljen: a saját iskolai csapatában és abban az egyesületben, amelyhez tartozik? Szerintem ezt a rendelkezést, amely ezt megtiltja, fel lehetne függeszteni. A másik dolog, ami szervezeti probléma, hogy az iskolai tornatermek használatát 10 évesnél is idősebb rendelet szabályozza. Azt hiszem, el kellene érni, hogy azon túl is igénybe lehessen venni. Ugyanakkor biztos, van mód. arra, hogy a BVSC-nek is - amely igénybe veszi a mi tornátérmünkét - van sportszerekre, berendezésekre pénze, s igazán mindegy, hogy ha vesz egy tornaszert, azt az iskolai toi'nat eremben délelőtt a diákok használják, délután pedig az edzésre a sportkör tagjai. Itt lehetne valami közös megállapodást létrehozni és talán a terem bérleti diját is meg lehetne szüntetni úgy, hogy már a tervezésbe bele lehetne venni és nem úgy, hogy hozzájárulnak mondjuk 200 Ft-tal. Jobb lenne minél inkább egyszerűsíteni. Jó lenne, ha ezek a nagy sportkörök egy-egy középiskolára épülnének, vagy akár 2-5-rá és bevonnák a testnevelő tanárokat is, akik lelkes emberek, szakmai téren mégiscsak az elsők között járnak. Ezeket fel kellene jól használni a zárt és határozott iskolai közösségben és melléjük állitanl olyan szülői közösséget, amely ezt segitené, - ez elejéi? venné később sok problémának. 3 még a propaganda munka: tegyük ki azt a plakátot, hogy "gyertek a BVSC-be", vagy a Postásba. Nagyobb agitációé, s biztos, akkor menni fog. 70 gyerekről tudok nálunk az iskolában, aki egyesületben van, a többi nincs. Akkor a KISZ-nefc is lenne dolga, ha arra épitenénk és lenne egy olyan foglalkozási területe, ami jelenleg nincs kihasználva. Devecsei József elvtárs: Szeretném felvetni az oktatás kérdésénél, hogy a sportkörök vezetői egy-egy közös oktatáson vennének részt, ahol egy kicsit a sport, a szakmai munkájuk az oktatásban szintén szerepelne. A másik ilyen dolog, hogy a minőségi sportnak és a tömegsportnak mi a helyzete ma. Figyelembe kell vennünk, hogy milyen lehetőségek vannak. A vállalatnak legjobb esetben van egy labdarugó pályája, - amellett arra is törekszik, hogy éltből hasznot húzzon, ezért kiadja, 1 ez igy keresztezi egymást. Tehát különböző lehetőségek hiánya is fennáll a tömegsportnak a megvalósitása előtt.
