Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-05-07
Nem általános, de ilyen jellegű példa is van, hogy a kooperáló vállalatok nem mindegyike van olyan szinten, hogy a nekünk szükséges anyagokat szállítsák. Schumeth eÍvtárs: Az Elektroakusztika I.n.évi tervének teljésítéséve1 k ap c s o 1 a t b an: azt hiszem, a termelékenységi mubatói sem megfelelőek, amellett, hogy a tervet nem teljesítette. Mi ennek az oka és mi varható a továbbiakban? Mi annak az oka, hogy az előzetes jelentés és a méi'legbeszámoló között ilyen nagy különbség van? Szakái elvtársi Mi előre láttuk, hogy a teljes termelést sem fogjuk teljesíteni, ha erre jött is egy jelentés, az hibás adatközlés volt, mert Erdély elvtárssal még a n.év vége előtt leültünk és láttuk, hogy nem ^og jönni. Mi csak a befejezett és az export tervet jelentettük. Az exportot 14 %-kal, a befejezettet pedig csak pár tizeddel teljesítette túl a vállalat. Hibásan tervezte a vállalat a teljes termelését és ezt csak éves szinten tudjuk egyenesbe hozni, mert a következő negyedévekben további növekedés van tervezve. Féléves szinten szeretnénk elérni, de nem tartom valószínűnek, hogy a teljest elérjük. Ez a kiszállításban nem fog nehézséget okozni, mert úgy bel, mint a külső szállításainkat kespbb kell teljesíteni és határidőre elkészítjük. Vita: Somló elvtárs: Egy pár javaslatom van, mégpedig bizonyos együttmükodési kérdésekre ebben a kooperációban, amit az Elektroakusztikának végre kell hajtani. Helyesen Írják le, hogy a külkereskedelem igényei milyen formában jelentkeznek a vállalattal szemben. Persze, a külkereskedelmi monopóliumnak megvannak a maga hátrányai, amely egy szigetelő a termelés és az értékesítés között. Nem lehet megkerülni, de befolyásolni igen, hogy együttműködés jöjjön létre nemcsak a szállítással kapcsolatban, hanem q távlati együttműködést illetően is, ami pl. a Reanalnál is tapasztalható, hogy nagyon jó kapcsolatuk van a külker, vállalattal és az mindjobban megbecsüli. Azt javasolnám most a vállalatnak, mind a gazdasági, mind a pártvezetőségnek, hogy kellő, folyamatos, olyan munkakapcsolatba kerüljön az illetékes külker, vállalattal, esetleg szocialista szerződés keretében, hogy áthassa a vállalat problémája a külkereskedelmet és ne szigetelő, hanem közelitő szerepet játszanak a gyár és a fogyasztok között. Rendkívül alacsonynak látszik a nyugati szállítások aránya, s ez akkor sem megnyugtató, ha a szocialista országok felé jóval nagyobb. Persze, a tőkés expoi't sokkal nagyobb nehézséget jelent. Az a tapasztalatunk, hogy, ha nincsenek extrém/ árkülönbségek, akkor a szívós propaganda, a mértékadó szakmai köröknek a megnyerése nagyon sokat számit. Tehát a személyes propagandát is be kell ide vinni. A másik ilyen kérdés a szerviz-hálózatnak a kérdése. Ami megkülönbözteti a tőkés piacot a szocialista piactól, hogy nekünk az erősen kifejlett szerviz-igénnyel kell a saját sokkal rosszabb feltételeinket szembeállítani.
