Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-04-09
Egyrészt mi kimondtuk, hogy a pártszervezet munkájának értékmérője a pártszei'vezet pártépitő munkájának az eredménye, - másreszt, hog/ a központi pártpolitikának megfelelő színvonalú munka legyen. Nincs itt csodálatos dolog. Ha mi az alapszervezeteinknél a rendszerességet tudjuk gyakorlatilag biztosítani és a pártmunka színvonalát emelni, akkor ilyen eredményekben mutatkozik meg. És a műszaki értelmiségnél is bekövetkezett egy nagyon pozitiv változás. Amikor mi eljutottunk odáig, hogy a műszaki értelmiségünk esetében értik a párt politikáját, nemcsak helyeslik, - és magukévá is tették, akkor igy jelentkeztek ezek az eredmények. A mércével kapcsolatban a Telefongyár is fel van hozva példának. Adott területen, adott körülmények között kell ezt meghatározni a Szervezeti Szabályzatban rögzített alapelvek megkövetelésével együtt. Az nem biztos, hogy ha valaki brigádvezető, vagy szocialista brigádvezető, alkalmas arra, hogy párttag legyen, - de azért az a véleményünk, hogy a címekhez gyakorlatilag több társadalmi munka kapcsolódik, stb. Azt tudom javasolni, - hogy találkozunk ilyen esetekkel is, - de ezeknek a rossz tapasztalatoknak az általánosítása olyan mértékben történjen meg a titkári értekezleten, amennyire az a kerület tapasztalataira általános. Szkokán elvtárs: Azt hiszem, a jelentésnek feltétlenül pozitív oldala, hogy kilép abból a keretből, amit félévvel ezelőtti jelentésből láthattunk, s nem formailag ismétli meg, hanem ténylegesen igyekszik ennek az okait feltárni. Ez még abban az esetben is helyes, ha nem viszi végig ezeket a következtetéseket, vagy pedig az egyik alapszervezetre helytálló, a másikra nem. Véleményem szerint a titkárok felé ezeket megmagyarázva feltétlenül minőségi téren, tartalmilag lehet e munkában előbbre jutni. Egy másik gondolat, ami az eddigiek soi'án felmerült és talán meg kellene említeni: az egyik ilyen a sokat emlegetett megjegyzés, hogy az alapszervezetek döntően a termelési kérdésekkel foglalkoznak és kicsit háttérbe szorulnak a pártépitési feladatok. Ez természetesen igy igaz. Azonban az a tapasztalat és ezt kellene a titkároknak megfelelő súllyal elmondani, hogy a termelési kérdésekkel való foglalkozás nem jelenti automatikusan a pártélet egyéb területeinek a javulását. Amikor tehát a termelési kérdésekkel foglalkoznak és ott eredményeket érnek el, az csak egy jó alapot jelent ahhoz, hogy a tagjelölt felvételi munka is javuljon és abban is sikerüljön előbbre menni. Nem lehet párhuzamot vonni a gazdasági és a politikai munka közé igy, mert pl. az elmúlt évben 7 lemaradó üzem volt, most pedig csak 5, s ez azt mutatja, hogy a pártélet is sokkal jobb kellene, hogy legyen, de ez nem igy van, tehát nem lehet ilyen közvetlen párhuzamot vonni e kettő közé. Ezek a számok azt mutatják, hogy konkrétan foglalkozni kell a tagjelölt felvétellel is. Az egyik üzemben pl. a műszaki osztályon egyetlen párttag sem volt. Ott nyilván az az elsődleges feladat, hogy foglalkozni velük, másként ez nem megy. Sok esetben felvetődött a szocialista brigád kérdése. Ha a pártszervezet igazodni akar ezekhez a jelenségekhez, nem tehet mást, minthogy ezek között fejtsen ki olyan tevékenységet, hogy ezeknek a legjobbjai közénk kerüljenek. Soha nem volt az, hogy az emberek nagyrésze magától csinált volna valamit, tehát mindig felkerestek az embereket és foglalkoztak velük.
