Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-01-29

A leterheléssel kapcsolatban: a pedagógusok egyrészt saját magu­kat terhelik le a különóra vállalással. A középiskolai pedagógu­sok jövedelme a különböző esti és<levelező tagozatokkal együtt 3600 Ft körül van. Igaz, hogy ez sok többletmunkát is jelent, de ez jelenleg azért is szükséges, mórt ha most feltöltenénk a lét­számot, néhány év múlva pedagógus lultengés lenne a kerületben. A pártélettel kapcsolatban látok olyan problémát is, - bár talán ez is összefügg a leterheltséggel, - hogy pl. az István és az ígressy gimnázium nem tartott pártnapot a vezetőségválasztó taggyű­lés óta. így nem tudja megfelelően befolyásolni a nézeteket. Más­részt sok fiatal van, akik most kerültek ki az egyetemről és ezek­kel többet kellene foglalkozni pártépités szempontjából is. indezek mellett elmondható, hogy a mi középiskoláink összességé­ben nem végeznek rossz munkát. Ezt bizonyítják a számok is. Pl. az István gimnáziumból 116-an jelentkeztek egyetemre és ebből 100 gye­reket felvettek. Ez azt mutatja, hogy nem folyt rossz munka ebben az iskolában. Fokozatosan kerületi viszonylatban ki fog egyenlí­tődni a színvonal, mert a magasabb átlageredményü gyerekeket egyen­letesebben osztjuk el a kerület gimnáziumaiban. Ágoston elvtárs; A veze-tőselválasztó taggyűléseken igen sok tapasztalatot szerez­tünk a középiskolai pártszervezetek vonatkozásában és ezeket dol­goztuk fel a jelentésben. Probléma, hogy 6 középiskolánkat 5 fel­ügyelet szerv irányitja. így a Pártbizottság elgondolásainak mind­egyik főhatósággal történő egyeztetése nagyon nagy gondot jelent és sok időt igényel. Elmondhatom, hogy a NIM-el jó az együttműkö­dés, de pl. a Földművelésügyi Minisztériumra ez már nem mondható el a mezőgazdasági technikummal kapcsolatban. Az is megállapítható, hogy a főhatóságok pártszervezetei nem tudnak hatékony segítséget adni. A tanácsi felügyeletü iskolákban sokkal kevesebb °a probléma. Az oktatás központúságot nagyon nehéz feloldani. Az egyetemekre való felvételeknél is az oktatás központúság uralkodik és a KIöZ- ben végzett tevékenységet nem veszik figyelembe. A szakmai vonatko­zásban kiváló tanároknál nem minden esetben van megfelelő ideoló­giai alap. A társadalomtudományokat tanitó tanároknál viszonylag előnyösebb a Helyzet ezen a téren, de a kommunista tanárok ala­csony létszáma a természettudományos tárgyaknál igen nagy problé­mát jelent. A technikumokban jelentkező "létbizonytalanságnak" olyan okai is vannak, hogy a ranárok nem tudják, hová kerülnek. Az Ibi technikum­ban az a probléma, hogy J-4 embernek megígérték, hogy átkerülnek a felsőfokú technikumba, a többi 45-nek nem mondtak semmit. Ezek a problémák abból adódnak, hogy a felsőbb szerv nem foglal állást. Mindezekből különböző személyi viták fakadnak, de ezek eldöntése a főhatóságok dolga. A szakközépiskolák jövőjével kapcsolatban a rangsorolás nagyon ked­vezőtlen helyzetet teremtett. Ez a kérdés jelen pillanatban rende­zés alatt áll. Két tipusu iskola kialakítása várható: az egyik a továbbtanulást célzó gimnázium, ahová a jó felkészültségű gyerme­keket javasolják, a másik pedig a szakmát adó szakközépiskola lesz. A főiskolák szaporítása helyett Lehat a jelenlegi technikumok fognak szakközépiskolává átalakulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom