Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-01-29

Véleményem szerint nem a kpzépfoku technikumokból kellene felső­fokú technikumokat csinálni, hanem rendes középiskolává kellene őket atalakitani. A tanári testület minden népgazdasági érdektől függetlenül a felsőfokú technikumot választja, mert ez erkölcsi és anyagi megbecsülésben is számára többet jelent. Ugyanakkor meg­állapítható, hogy a felsőfokú szakiskolákon kiképzett szakemberek felhasználása rendkívül alacsony hatásfokon történik. Mindezek elemzése és eldöntése a minisztériumok feladata. A tanítással kapcsolatban véleményem szerint van olyan eset, ami­kor az egyén színvonala meghaladja a kötelező előírást, de termé­szetesen van ez forditva is. Ezért mindkét módszert együttesen keli alkalmazni. Sok probléma adódik abból is, hogy a tankönyveket iv­­számra fizetik. Ila ez nem igy történne, sokkal jobb tankönyvek len­nének. Még egy dolgot. A múltban az országban igen nagy különbségek voltak a középiskolák között. Pl. a pápai és a sárospataki kollégiumok ma­gasan felette álltak a többinek, minden vonathozásban. Kialakultak a saját hagyománnyal rendelkező, élő organizmusok. Helyes volna eze kot a hagyományokat feleleveníteni és néhány kiemelt középiskola színvonalát állandóan emelni olyan szintre, ahová a pedagógusok is szívesen mennek tanítani, mert ez rangot jelent. Ha ilyen mozgal­mat el lehet inditani, eköré fel lehetne építeni egy olyan mozgal­mat, amely képes aktivizálni azokat a pedagógusokat is, akiket egyébként semmibe nem lehet bevonni. Ennek a feltételei természe­tesen mindenütt nincsenek meg és ez hosszabb időt is vesz igénybe, de véleményem szerint a Köznevelési Bizottságnak érdemes lenne ez­zel a gondolattal foglalkozni. Csányiné elvtársnő : Á’ jelentést..nagyon ‘jónak és őszintének tartom, ugyanakkor eléggé elemző is. Néhány problémával külön kívánok foglalkozni. Az első a pártépités kérdése, mert ennek nagyon nagy a jelentősége. Nem­csak az iskolákban, hanem általában az értelmiségi intézményeknél is jellemző az a nézet, hogy ''inkább leszek jó pártonkivüli, mint akármilyen párttag". Ezt a nézetet már jónéhány éve tartják értel­miségi körökben és ez nagyon erősen akadályozza a pártépitési mun­kát. Tényleg van egy olyan tendencia, nogy a jó pártonkivülieket jobban megbecsülik, mint a párttagokat. Ez megmutatkozik a kitün­tetéseknél, de az erkölcsi megbecsülés más vonatkozásában is. A párttagoknak is vannak egyéni problémáik és sokszor elvesztik a kedvüket, ha látják, hogy szélmaiiomharcot vívnak. A pártszerveze­tek saját kereteiken belül ezt a problémát megoldani nem tudják. Minden iskolában az igazgató, vagy a helyettese párttag. Ezekkel kellene többet foglalkozni.Felmerülhet az is, hogy nem volna-e helyes a pártonkivüliek legjobbjaiból egy kiszélesített aktíva­hálózatot létrehozni, akikkel közvetlenül a Kerületi PB. foglal­kozna. így lehetne jobban biztosítani az utánpótlás kérdését, mert éreznék, hogy szemelött vannak és egyénileg is foglalkoznak velük. Az eddij? bevált és a pártszervezetek által kifejtett politikai te­vékenységen túl valamilyen uj módszerekkel is kellene foglalkozni a pártonkivüliek legjobbjaival a pártépités szempontjából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom