Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-01-29
Véleményem szerint nem a kpzépfoku technikumokból kellene felsőfokú technikumokat csinálni, hanem rendes középiskolává kellene őket atalakitani. A tanári testület minden népgazdasági érdektől függetlenül a felsőfokú technikumot választja, mert ez erkölcsi és anyagi megbecsülésben is számára többet jelent. Ugyanakkor megállapítható, hogy a felsőfokú szakiskolákon kiképzett szakemberek felhasználása rendkívül alacsony hatásfokon történik. Mindezek elemzése és eldöntése a minisztériumok feladata. A tanítással kapcsolatban véleményem szerint van olyan eset, amikor az egyén színvonala meghaladja a kötelező előírást, de természetesen van ez forditva is. Ezért mindkét módszert együttesen keli alkalmazni. Sok probléma adódik abból is, hogy a tankönyveket ivszámra fizetik. Ila ez nem igy történne, sokkal jobb tankönyvek lennének. Még egy dolgot. A múltban az országban igen nagy különbségek voltak a középiskolák között. Pl. a pápai és a sárospataki kollégiumok magasan felette álltak a többinek, minden vonathozásban. Kialakultak a saját hagyománnyal rendelkező, élő organizmusok. Helyes volna eze kot a hagyományokat feleleveníteni és néhány kiemelt középiskola színvonalát állandóan emelni olyan szintre, ahová a pedagógusok is szívesen mennek tanítani, mert ez rangot jelent. Ha ilyen mozgalmat el lehet inditani, eköré fel lehetne építeni egy olyan mozgalmat, amely képes aktivizálni azokat a pedagógusokat is, akiket egyébként semmibe nem lehet bevonni. Ennek a feltételei természetesen mindenütt nincsenek meg és ez hosszabb időt is vesz igénybe, de véleményem szerint a Köznevelési Bizottságnak érdemes lenne ezzel a gondolattal foglalkozni. Csányiné elvtársnő : Á’ jelentést..nagyon ‘jónak és őszintének tartom, ugyanakkor eléggé elemző is. Néhány problémával külön kívánok foglalkozni. Az első a pártépités kérdése, mert ennek nagyon nagy a jelentősége. Nemcsak az iskolákban, hanem általában az értelmiségi intézményeknél is jellemző az a nézet, hogy ''inkább leszek jó pártonkivüli, mint akármilyen párttag". Ezt a nézetet már jónéhány éve tartják értelmiségi körökben és ez nagyon erősen akadályozza a pártépitési munkát. Tényleg van egy olyan tendencia, nogy a jó pártonkivülieket jobban megbecsülik, mint a párttagokat. Ez megmutatkozik a kitüntetéseknél, de az erkölcsi megbecsülés más vonatkozásában is. A párttagoknak is vannak egyéni problémáik és sokszor elvesztik a kedvüket, ha látják, hogy szélmaiiomharcot vívnak. A pártszervezetek saját kereteiken belül ezt a problémát megoldani nem tudják. Minden iskolában az igazgató, vagy a helyettese párttag. Ezekkel kellene többet foglalkozni.Felmerülhet az is, hogy nem volna-e helyes a pártonkivüliek legjobbjaiból egy kiszélesített aktívahálózatot létrehozni, akikkel közvetlenül a Kerületi PB. foglalkozna. így lehetne jobban biztosítani az utánpótlás kérdését, mert éreznék, hogy szemelött vannak és egyénileg is foglalkoznak velük. Az eddij? bevált és a pártszervezetek által kifejtett politikai tevékenységen túl valamilyen uj módszerekkel is kellene foglalkozni a pártonkivüliek legjobbjaival a pártépités szempontjából.
