Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-11-06

Somló elvtárs: A kerületben lévő üzemeknél olyan különböző problémák vannak, hogy nagyon nehéz általános tapasztalatot leszűrni és kerületi összesítést végezni. A vitából azonban úgy látom, hogy az általános eredmények helyes tájékoztatásnak tekinthetők és az egyes vállalatokkal egyénen­ként kell fiig foglalkozni. A jelentésben vannak iblyan kérdések, amelyeket helyes lenne a Buda­pesti PB felé továbbítani. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a vállalatokkal külön kell foglalkozni és a helyi problémákat kell meg­oldani. Egyetértek azzal, hogy a pártszervezetek munkáját nemcsak a gazdasági eredményekből, hanem abból a tevékenységből kell megítélni, hogy ezeknek a feladatoknak az elérésére milyen erőfeszítéseket tet­tek a pártszervezetek. Az anyag foglalkozik a szervezettség kérdésével. Ma már túl vagyunk azon, hogy valamilyen kérdést központilag kiragadjunk, mint legfon­tosabb problémát. Két dolog szemelőtt tartását javaslom. Az egyik az, hogy nem úgy álla a dolog, hogy van a vezetés és van a szervezés. A ■<ezető feladata az, hogy a megfelelő szervezeti keretet megállapítsa es a szervezés végrehajtását ellenőrizze. Kormányhatározat van arra, hogy szervezőket allitsanak be. Azonban figyelembe kell venni, hogy ennek Magyarországon még nincsenek tradíciói. Vigyázni kell arra, hogy a szervezési kérdést ne az üzemszervezők kezébe tegyük, hanem a gazdasági vezetőt kell elsősorban felelőssé tenni a szervezésért. A másik ilyen probléma, hogy a szervezés csak egyrésze a kérdések meg­oldásának. A szervezés egy komplex probléma egyik oldala. A szerve­zésnek szinkronban kell lenni a többi kérdéssel, mint az anyagellá­tás, a szemléletbeni kérdések, stb. Meg kell nézni, hogy tényleg a szervezés területén van-e a legtöbb probléma. Ezt általánosságban nem lehet igy kimondani. Az éves és a távlati fejlesztési tervekkel is foglalkozik a jelentés. A főfeladatokat ütemezésben kell meghatározni, de a kérdésekkel ipin­­dig előbbre kell járni. A mezőgazdasági termelést egy évre lehet meg­szabni, de az ipari termelés perspektívája a korszerűséggel össze­függő időtartamig tart, ennek pedig alsó határa 2-3, felső határa 7 év. A minőség külön kérdés, mint fogalom. Erre nagyobb súlyt kell nálunk helyezni, hogy mindenki a fcábizott munkát a le^lelkiismeretesebben hajtsa végre. Ennek a szemléletbeni alátámasztása igen lényeges do­log. A mozgalmi munka területén véleményem szerint helyesebb lenne élesen fogalmazni és helyes lenne ennek a munkának két területét különvá­lasztani. Az egyik a szei'vezetek mozgalmi munkája, a másik az egyéni mozgalmi munka. A szervezet munkája lényegében a gazdasági feladatok mozgalmi alátámasztása a gazdasági vezetés mellett. A másik szemé­lyes kérdés, ahol alapvető a példamutatás. A tagjelölt felvételeknél nem igen beszélnek arról, hogy az illető a gazdasági munkáját hogyan végzi. Az üzemekben az egyes kommunisták alapvető feladata az, hogy hogyan áll helyt a t rmelőmunkában. Ez azt jelenti, hogy az átlagos­nál jobban dolgozik és feladatait a közösség oldaláról oldja meg, nem az egyébi oldaláról. Ö érdeklődik elsősorban az egész egység előtt álló feladatok végrehajtásáról azon kivül is, hogy a saját részfeladatát a legjobban végzi. Az anyag foglalkozik azzal, hogy a gazdasági vezetőknél megriadás tapasztalható a feladatoktól; Véleményem szeiint ez az ilyen gazda­sági vezetők alkalmatlanságának kérdését veti fel. Ezt sokkal éle­sebben kellene megfogalmazni. A vezetésnek egy lényeges része a

Next

/
Oldalképek
Tartalom