Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-01-03
” itt az ideológiai bizottság nehézsége, óogy adott helyen honnan induljon el, milyen erkölcsi, világnézeti szintről kell neki az adott helyen elindulni. Mert biztos, az emberek világnézeti szintje a tevékenységén keresztül nyilvánul meg, abból következtetünk, amit csinál. De ennek csak azt a részét tudjuk mérni, amelyet az üzemben, hivatalokban, intézményekben csinál, a lakóterületen, s más egyéb helyen való n.egnyilv. nulásait nem tudjuk figyelemmel kisérni. Ez rendkivül bonyolult dolog, látjuk az iskolákban. Ez az ideológiai, vagy agitációs bizottság, ahogy itt felmerült, - és az anyagban, hogy ideológiai és kulturális bizottság, - igen nehéz feladatok elé áll és valamilyen .módon el kellene indulnia, - s azt hiszem, az a gondolat jó, hogy ha mi itt először kerületi szinten nyúlunk hozzá és először adókban az üzemekben jön létre, ahol a lehetőségei megvannak, s talán úgy, hogy először a nyilvánosság előtt minden vonatkozásban ne dolgozzon, hiszen előbb a célok rendszerét,.az eszközt, a módot kellene kidolgozni. ■ ' \ Q Fülöp elv társ: Ügy érzem, ha abból indulunk ki, hogy hozunk lét re e gy függő11en bizottságot és keressük annak céljait, módszereit,’ mindjárt nehézségben vagyunk, - de ha abból indulunk ki, hogy egy választott bizottság, amelyet a kér. PB irányit, s a PB munkáját segitő szerv lesz, akkor mindjárt egyszerűbb a dolog. Ha rendszeresen foglalkozunk a PB-bán ideológiai természetű kérdésekkel, akkor lesz munkája az ideológiai bizottságnak, ha keveset fogja napirendre tűzni, a módszereit, céljait ritkán veti fel, akkor nem tud dolgozni. Erről az oldalról kellene ezt a kérdést nézni. Persze, felmerül, hogy a kulturális, köznevelés területén vannak bizottságok. Tehát tisztázni kell a kapcsolatukat, a munkaterületeket, s hogy tartozzon az első-, vagy a másodtitkárhoz. Ezt meg kellene allapitani és azt is, hjpgy az üzemekben kihez tartozzon. Én is fontosnak tartom, minden esetre, hogy azoknak a bizottságoknak a-vezetőit be kell vonni - ami az életben már ki is alakult, - ezek koordinálják a munkát, dolgozzanak össze. De - ismétlem, - nem abból kellene kiindulni, hogy most’ létrehozunk egy bizottságot és megpróbáljuk meghatározni a feladatát. Ezt nem lehet. s Zathureózky elvtárs: Fülöp elvtárs gondolatát folytatva: az ideológiai bizottság munkájának tartalmát illetően félévvel ezelőtt ezek az aggályok érthetőek lettek volna, de úgy gondolom, a PB e félévi terve és az intézkedési térve magába foglalja azokat a tartalmi témákat, amelyeket az ideológiai tevékenységünknek kell majd megoldani. Tehát a témák adva vannak, én azt biztosítva látom a munkaterv és az intézkedési terv alapján. A vita másik részét illetően, hogy létrehozzuk-e a kerületben ezt az ideológiai bizottságot, vagy sem. Vannak itt bizonyos társadalmi munkabizottságok, a kulturális, az agitációs, az oktatási bizottság. Ha az intézkedési tervet áttanúlmányozzuk, világossá válik, hogy ezeknek a bizottságoknak az önmagu&on belül való munkájuk ebben a félévben bizonyos fokig megszűnik. Pl. az 'üzemek ideológiai és kulturális tevékenysége, -különböző bizottságok, brigádok foglalkoznak ennek felmérésével,a gazdasági, a kulturális, az oktatási bizottságok tagjai vesznek részt benne, de nem. mint önálló bizottság, haneí: egy ideológiai témán dolgoznak. Gyakorlatilag csak a Saját teendőik megtárgyalására élnek újból külön bizottsági életet.
