Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-01-31
11 Én mielőtt; ide kerültem, iparági főmérnök voltam és több ilyen pártbizottsági ülésen vettem részt, amik nagyon hasznosak voltak az üzemek és a minisztérium számára is, ezért egyetértek azzal a javaslattal, amit Somló elvtárs tett, hogy hívjuk meg a felsőbb szervek képviselőit is az ilyen napirendhez. A szintétikus áruk hogyan alakulnak: az alapanyag 70 % körül van, az önköltség rohamosan csökken, akár a világpiaci árakat is nézzük. Az élőmunka ráfordítás és a gépigényesség, ahogy felvettette az elvtárs a kérdést, igy nem áll fenn. Kétségkívül a feldolgozás könnyebb a zuglói gyárnál. A rákospalotainál külföldről hozzuk be a fonalat, ezert ott a feldolgozási költségek kedvezőtlenül alakultak, de a kistarcsai gyáregységnél már javulás van e téren, mert hazai előállítású fonalakkal dolgozunk. A tendencia arra mutat, hogy a szintetikus alap/ anyagokkal kedvezőbb dolgozni, mint a természetes alapanyagokkal. A probléma nem itt van, hanem a gazdasági séma-rendszerben, amelyik nem ösztönzi a vállalatot arra, hogy uj cikket hozzunk ki, értékesebbet. A zuglói .gyárban eredményesebben lehet dolr goznl, de nem biztos, hogy gazdaságos. Az utólagos korrigáció > miatt a nyereségünk csak 2 Ft lehet, több nem, s minden esetben a csúnya/ a rossz cikk az eredményes. A jó, a szép cikk, ami külföldre is menne, nem gazdaságos, ki ezt a rendszert szeretnénk valahogy áttörni, s azt szeretnénk, amit tegnap Timár eívtárs elmondott az országgyűlési beszámolójában, hogy azokat az üzemeket, akik mernek műszaki, technikai fejlesztéseket vállalni, azoknak az eredményeit utólagosan fogják korrigálni. Ezt rendszerbe kell foglalni, érdekeltté kell tenni a vállalatot, hogy uj cikkeket hozzon, jobbét, eredményesebbet a népgazdaság számára. A fő kérdés a vállalati nyereség és az állami forgalmi adó alakulása, s mi fogunk egy javaslattal élni e téren a minisztérium felé. Bállá elvtársnő: Az elhangzottakkal többségében egyetértek, és nagyon Örülök annak, hogy a VB tárgyalta a munkánkat, mert nagyon sok segítséget ad a további munkánkhoz. Nem értek egyet Ciák elvtárs hozzászólásának egyik részével, mert én nem hangsúlyoztam ki Gáspár elvtárs hozzászólását, de azért mondtam, el, mert ' itt a kerületben is Takács elvtárs mutatott rá arra, hogy van és volt példa a feketén függetlénitett párttitkárokra. A VB egyik megállapítása úgy szólt, hogy nincs tekintése a pártszervezetnek, mert a párttitkár nem jár élen a kommunista példamutatásban. Egy másik eset, amikor a pártszervezet és a párttitkár, gazdasági vezetők viszonyát tárgyalták és ott azt mondták el a dolgozók, hogy hogyan szállna szemben a párttitkár a gazdasági vezetéssel, amikor függő helyzetben van és 2400 Ft-ért lóg az üzemben. Engem ezek a tapasztalatok bírtak rá arra, és nem a vállalat vezetőségén múlik, hogy nem mentesítettek a gazdasági munkám alól.De én ettől nem tudok megszabadulni és ezért nem vállalom a fekete függőtlenitést. Másrészt egyetértek abban, hogy a mi pártszervezetünknek erősítésre van szüksége. S ha Ciák elvtársat oda tudták adni a Danuviába párttitkáriak, akkor egy ilyen nagy üzemnek, mint a miénk, gondoskodni kellene arról is a PB-nak, hogy az összevont vállalat párttitkári kérdését Ugyanúgy oldják meg, mint a Danuvia PB kérdését. .Nálunk az összevonás ugyanazzal a pártvezetőséggel, ugyanazzal a titkárral történt meg. Összevonás előtt is nagyok voltak a feladatai az üzemi pártvezetőségnek, hát még most. Feltétlenül egyetértek azzal, hogy az üzemi pártvezetőséget erősíteni kell, mert enélkül a pártmunkát jól elvégezni nem lehet.
