Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-09-25

Ellnek a költségvetésnek az a célja, amit Somló elvtárs is mondott, hogy ne legyen a pártszervezet lekötelezettje az igazgatónak. Az elvtársak mondták, hogy nem reális ez a költség­vetés, mert egyéb költségek is felmerülnek, ezért javasolom, hogy a gazdasági osztály mérje fel, hogy milyen költségek merül­nek még fel. De véleményünk szerint nem a működési költséggel van probléma, hanem a jutalmazással, mert ilyehkor mennek az igazgatóhoz a pártszervezetek. A körzeti pártszervezeteknél is meg kell nézni, bár az eddigi összeg a gyakorlatban eddig meg­felelt, s úgy tudom, szabadon gazdálkodnak az elvtársak, arra használják fel,amire szükségesnek tartják. Szedetném kérni még, hogy a 5 pártszervezettel, amelynek nincs költségvetése, Forntran elvtárs pótlólag készítessen költségvetést. A régi párttagok segélyezését illetően: erre nincs lehetőség, hogy emeljük, bizonyos keretszám van a Bp-i PB részére, és azt osztotta fel a kerületek között. Azonban ez nem zárja ki, hogy ezen felül, indokolt esetben ne forduljon a pártbizottság a Bp-i felé, s a tartalékolt keretből még ezen felül kaphat összeget. Holl elvtárs: ki nagyon következetesek akarunk lenni a költség­­vetés betartásában, ugyanakkor nem vesszük figyelembe, hogy az üzemekben úgy jelentkezik, hogy a szakszervezet az aktíváit jutalmazza, és a pártszervezet és a szakszervezet kerete között óriási különbség van. S ebben én egy kicsit a pártmunka lebecsü­lését is látom. És én nem tapasztaltam olyat, hogy a pártszer­vezet és ás a gazdasági vezetés kapcsolatában problémák jelent­keznének, ha az igazgatói alapból kérnek a pártszervezet részé­ről történő jutalmazásra. A jutalmazásnál véleményem szerint joggal vetődik fel az, hogy hol a pártmunka megbecsülése,mert a pártaktivisták is dolgoznak annyit, mint a szakszervezeti aktivisták. Ez bizonyos mértékig kényszeríti a pártszervezeteket arra, hogy a gazdasági vezetéshez forduljon kiegészítésért, s a legtöbb esetben nem is a pártszervezet kéri, hanem maga az igazgató ajánl fel bizonyos összeget jutalmazásra. Ezért szerin­tem nem szabad elmarasztalni és ha ezt megtiltjuk az igazgatók­nak, nem biztos,hogy helyesen visszük az ügyet. Az helyes, hogy a pártszervezettel üljünk le és anagfa beszéljük meg, de hogy levelet Írjunk az igazgatónak, nem tartom helyesnek. Nérnet h e1vtárs: Nem egészen értek egyet Holl elvtárs szemléle­té val, hozzászólásával. Meg fogjuk nézni, hogy egy évben a szak­szervezet mennyi jutalmat ad, amellett, hogy úgy tudom, hogy a szakszervezet a párttagoknak is ad jutalmat. Amellett, hogy nem tennék egyenlőség! jelet; a pártmunka és a szakszervezeti munka között. Az általános tapasztalat az,hogy legtöbbször a reprezentációs költséget lépik túl, nem minden esetben a jutal­makat, és az ágit.prop. célra előirányzott összeget nem költik el, vagy csak kis részét. Ezt egyébként lehet felfelé jelezni, de van a KB-nak ilyen határozata, hogy ezt nem lehet emelni, tehát külön jutalmazási keretet nem lehet adni. Devecsei elvtárs: Az üzemiünkben nyíltan megmondják, hogy szíve­sebben végeznek.a szakszervezetben pártmunkát, mint a párt­szervezetben, mert több jutáimét, ajándékot adnak részükre. Kb. 100 elvtársat jutalmaztunk meg, - 14-7 fős a létszámunk, - a pártoktatásban részt vevőket jutalmaztuk meg, ezek között pártönkivüliek is voltak. Nem mondom, hogy a pártszervezet többet adjon, de akkor a szakszervezetnél is mérsékelni kellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom