Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-04-11

- 7 -Nem látjuk azt, hogy a kulturális területen folyó nevelő munka nem elég tuciatos még, s azt sem-, hogy ez nem azonos különböző tanfolyamok szemezésével, hanem sokkal jobban kellene keresni, iogy a művészetekkel, isme re tanyagok átadásán keresztül hogyan lehet az ideológiai offenzivát fokozni; hogyan lehet néhány olyan kérdést nemcsak logikailag megértetni és politikailag elfogadtatni, - akár a kispolgái'ság kérdésében, - hogyan lehet ezeken a területeken ezekkel az eszközökkel harcolni, - vagy a nacionalizmus ellen. Ezeknek módját, utján nem vizsgáljuk eléggé és nem tárjuk fel a lehetőségeket. S azután nagyjából ilyen politikai szintig mondjuk csak, hogy vannak ilyen és olyan nézetek, de,hogy hogy válik az emberekben a szocialista hazafiság érzelemvilága, és hogyan fejlődik ki a nacionalizmussal szemben ilyen gyűlölet, vagy nem fejlődik ki, vagy stagnál, - ezeket véleményem szerint alaposabban vizsgálat alá kell fogni.

Az anyag érdeme, hogy feltár bizonyos szintig ilyen tényeket, de, hogy ezek hogyan válnak az emberek magatartásának részévé, ezt nem tudjuk ilyen formán feltárni. S azt hiszem, ez egyrészt a vizsgálati módszereinknek is a problémája.

Az ideológiai munka főbb területei közé a marxizmus közvetlen tanítását kell soroljunk, de bizonyos rétegek felé csak, elsősorban a párthoz nagyon közelálló rétegek felé jó eredményeket értünk el és ez szélesedik.

Amit Somló elvtárs felvetett, én kétségbevonnám, hogy ilyen szétválasztás van a felnőtteknél és a fiataloknál, hogy a fiataloknál nem érvényesülnek úgy a kispolgári nézetek. Véleményem szerint nem szabad nekünk ezt igy szétválasztani, mert mindkettőnél megtalálható, de másként nyilvánul meg a felnőtteknél és másként a fiataloknál. Úgy is eléggé folyik most a fiatalok és az idősebbek szétválasztása, szembe állítása, s ezt különben is csak egy alapos vizsgálat után tudnánk megállapítani. Enélkül kijelenteni, nem lehet, mert ez csak sejtés, hogy ilyen is lehet, - mint az is, amit a jelentésben felvetettek, hogy nyíltan nem jelentkezik az értelmiség vezető szerepe. Inkább csak elirás-féle lehet ez, mert ha nyíltan nem jelentkezik, akkor burkoltan, de van ez, és igy a veszélyesebb. 8 akkor ezt a burkoltságot kellene megvizsgálni alapósakban.

Az ideológiai nevelőmunkánál azt látom, hogy tettek erőfeszítést arra, hogy ha szét is van választva az ideológiai munka a kulturális munkától, e kettőt együttesen vizsgálják. S nekem is az a véleménye, hogy itt offenziva nincs. A mi kerületünkben és a mi alapszervezeteinkben ez szemléletmód, hogy a kulturális, művészeti, irodalmi nevelésen keresztül még nem lehet ideológiai offenziváról beszélni. Nem fejlődik ki a kritikai szellem páx’tszervezeteinkben, mert nem foglalkoznak tartalommal.

Javasolom, hogy az ilyenféle dolgokat konkrétabban vizsgáljuk, tárgyaljuk. Cjyan dolgokat pl. hogy mit segit a művészet az esztétikai ismereteken keresztül, milyen segítséget tudunk adni az ideológiai hai’choz. Vagy azt is, hogy az alapműveltség, amit az utóbbi időben elértünk, nagyon nagy eredmény, - és ez segit-e az ideológiai munkánkban? Véleményem szerint még legközvetlenebbül össze vankötve a természettudományos propagandánk az ideológiai harccal, azzal együtt, hogy ez módszere, eszköze az ideológiai harcnak, de a művészetek, irodalom torén elég stagnálás, zür-zavaros szemléletek vannak. Ezt fel kellene tárni és konkrétan adni segítséget e téren.