Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-04-11
4 A másik, hogy hangsúlyozni kell, hogy szövetségeseink részéről is a pái*t politikájának nemcsak elismerése, hanem magukévá tétele és aktiv részvétel szükséges. Ezt a gondolatot akarja ez a mondat kifejezni. Csányi elvtársnő; A kulturális és ideológiai munkának hagyományos szétválasztása egyrészt nem gátolta-e, vagy nehezitette-e az értékelést? Tulajdonképpen mit értünk ideológiai munka alatt? Illetve az ideológiai és kulturális munkának ezt a viszonyát, úgy érzem, meg kell vitatnunk, mert úgy látom, itt még probléma van. A másik, hogy azt mondják, hogy nyíltan nem hangoztatják, hogy a munkásosztály a vezető erő hazánkban. Ez azt jelenti-e, hogy nem hangoztatják, de ki tudja, hogy mi van mögötte? Vagy ezért nem hangoztatják, mert tudják és egyetértenek vele? A nacionalizmushoz besoroltunk néhány dolgot, pl. a 5-as pont, a nyugati szemlélet gátlástalan imádata. Ez hogyan kapcsolódik a nacionalizmushoz? Várhegyi elvtársnő; Ennek az anyagnak az összeállítása a VB e1őt tszerep1ő vazlat szerint történt. Amikor a VB ezt a feladatot részünkre kitűzte, bár egyetértek Csányi elvtársnővel abban, hogy összefüggés van és a mechanikus elválasztása problémát okozott nálunk is. De mivel az ideológiai és kulturális munka szerves kapcsolata az intézményekben, üzemekben nem mutatkozik igy meg, hanem az ideológiai munkát közvetlenül irányítja a pártszervezet, a kulturális munkát pedig közvetve, a tömegszervezeteken keresztül irányítja. Emiatt mi is úgy éreztük, hogy bizonyos szétválasztásra szükség van. Az elképzelés is az, hogy a PB ülésen is két napirendként, bár egy napon, de külön napirendként fog szerepelni, s már az anyag gyűjtésénél is ez vezetett bennünket, agyon nehéz volt itt azokat az elvi ideológiai kérdéseket mind csokorba gyűjteni, részben amim mi lettünk volna kiváncsiak, részben amire választ kaptunk, - hogy mégis olyan csoportosításban hozzuk, amire az anyagban kaptunk választ és amivel mi magunk találkoztunk. Ezért szerepel a nyugat-imádat is ebben a csoportosításban. V i t a ; Somló elvtárs: Az anyagot a magam részéről jónak tartom. A lényeges problémákhoz nyúl hozzá, helyesen és dialektikusán fogja meg a kérdéseket. Észrevételem a nem elég pontos megfogalmazással és a következtetés levonásával kapcsolatos, amivel nem értek egyet. Az egyik a nacionalizmus kérdése, Ez egyike azoknak az ideológiáknak, amivel nagyon erősen kell foglalkoznunk. Hát, hogy említsem, az ellenforradalom alatt a többi között a nacionalizmus állította a tömegek egy nagy részét az ellenforradalom oldalára. Úgy érzem, ez kétarcú, vannak pozitív és negatív irányai is. Ezt úgy értem,hogy ha valaki büszke arra, hogy magyar, a nyugati irányzatokkal szemben, akkor ez pozitív. Viszont, ha valaki büszke, pl. a románokkal szemben, vagy más népi demokratikus ország népével szemben, hogy magyar, akkor ez nagativ. Ennek a kérdésnek a kétarcúsága, a nemzeti öntudatnak, a nemzeti sajátosságoknak az ápolása pozitív, ugyanakkor ezeknek az internacionalizmus kárába való túlbecsülése az az ugrópont, ahol a helyes és a helytelen összeér.
