Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-01-03
a mi célkitűzéseinket, Bz adott, ezt nekünk felülvizsgálni nem kell. Vannak ilyen cimek, amik nem azt tükrözik, amit nekünk csinálni kell. Ezeket a cimeket és alcimeket; meg kell változtatni, mert amik belül vannak, lehetnek rész-szempontok. Vagy itt van a munka szerinti elosztás. Ezek klasszikusokban le vannak. fektetve, ezek nem szerepelhetnek mint vizsgálandó anyagok. Vagy: milyen irányba hasson a gazdasági törvény érvényesülése. Ezt tanulmányózni azoknak, akik vizsgálják, azt kell, de vizsgálati szempont nem kell, hogy legyen. Nekünk azt kell nézni, hogy ezek az elvek hogyan érvényesülnek a mi életünkben. De igy nem lehet, hogy a bérrendszerünk hogyan segiti elő a célkitűzéseinket. Az azonban összesítő képet ad, hogy pl. a gazdasági vez.tés milyen elvek alapján, mi’lyen célok értekében alkalmazza a rendelkezésre álló anyagi ösztönzőket. Ha ezt kérdezem, erre fo^ok választ kapni. ízen belül jönnek az alapbérezés, a premizálás, stb, - amilyen anyagi ösztönzők vannak. ' Ilyen oldalról kell nekünk megfogni, s akkor megmutatni, hogy azok az elvek, amiket a klasszikusok tanítanak, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. Azt hiszem, itt az első ilyen fő pont, s ebbe beépíteni, amik itt szerepelnek, mint részpontok: - a veze- ' tés milyen elvek alapján, milyen célok érdekében alkalmazza a rendelkezésre álló anyagi ösztönzőket Azután felsőtőlja, hogy milyen anyagi ösztönzők vannak, de válaszolni csak a fő pontokra kell. Ennek azután lehet az egyik oldala, hogy a gazdasági vezetés hogyan veszi igénybe a gazdasági feladatok megoldásában az erkölcsi és politikai ösztönzőket. A másik oldala, 1 ogy a gazdasági, anyagi ösztönzőket a lehető legrészletesebben próbálják kiejteni, addig az erkölcsi, politikai ösztönző erőket aevesbé, holott a mi szempontunkból, mint politikai szerv szempontjából ez az oldala a döntő. Az anyagi oldal nélkül nem lehet, de a másik oldala, a politikai- mozgalmi oldala a döntő és ennek az anyagnak is ebben kellene segiteni. Az első résznél teljesen belemegyünk elviekbe is, ugyanakkor az erkölcsi-politikái Ösztönzőknél már nett .szerepel, hogy mit is értünk az erkölcsi-politikai ösztönzők alatt. Itt is fel kell tenni a kérdést és elvileg tisztázni. Igaz, kevésbé vannak erről a klasszikusokban, de meg- "" vannak a kongresszusi anyagokban, már a XX.,Kongresszus anyagában is, a VII. Kongresszuson Kádár elvtárs foglalkozik ezekkel a ' kérdésekkel. A vázlatban ezt a kérdést is fel kell tenni: mit értünk erkölcsipolitikai ösztönzőkben, miben lehetne kifejezni tartalmát. Pl. a tulajdonosi szemlelet az elsődleges az erkölcsi ösztönzőkben. Á másik dolog, hogy nem lehet a kettőt elválasztani. Ha nem lehet elválasztani és a jelentésben elválasztjuk, - mert együtt valóban nehéz vizsgálni, - de már a jelentésben fel kell tüntetni azt is, hogy az anyagi, erkölcsi, politikai ösztönzők összhangja. Milyen legyen ez, mit értünk az összhang alatt, minek kell lennie az elsődlegesnek, az anyagi, vagy az erkölcsi, politikai? Ezt az * összhangot kell majd, boncolgatni és ebben, hogy/melyik legyen az elsődleges. Azután, megnézni, hogy mi az uralkodó tendencia nálunk , e két kérdésben és az helyes tendencia-e? Elvileg csak igy lehet ezeket a dolgokat elemezni. Az erkölcsi, a politikai ösztönzőknél is a fő, a lényeges dolgokat kell nézni. Ha at tulajdonosi viszony kell, hogy elsődleges legyen az erkölcsi ösztönzőkben, akkor először ezt kell vizsgálni, azután a többit. A jelentés felveti részkérdésnék a társadalmi - egyéni érdek összhangját, holott ez egy elvontabb fogalom, amely elvi-gyakorlati kérdés, de szemléletből adódó dolog. Ennek minden kérdésben érvényesülni kell, - ez^egy egészet átfogó kérdés, nem egyszerűen egy b. kérdés. ■___________tT________________________________
