Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-01-03
A vazlat sok lényeges kérdést vet lel, az elvi hozzáállással. Már a cim sem azt írjuk, hogy "az ösztönzők szerepe", akkor.ne az anyagival kezdjük, hanem úgy” erkölcsi, anyagi/ szerepe a népgazftasá Ugyanis nem egységnek követjük el. Mivel ezt a tartalmat fejezzük ki. ge anyagi/ megsem vagyok megelegedve tetszik nekem, Vagy csalt vagy ha felsoroljuk, ösztönző erők /politikai, szerepe a népgazdasági felavatok megoldásában”, tekintjük, szerintem még most is ezt a bibét mi politikai fórum vagyunk, gondolom, a címben j ....A szocialista nevelés szems a politikai-erkölcsi ősztönzőielőtérbe helyeis már < ' pontjából elsődleg zése. Az I. egyet a javakat a végzett munka 'arányában kell elosztani csak az a baj, arányában való élos Egyetértek, hogy a nőket, az ifjusáde a különböző teljesítmények alapbérben való elfejezetben vannak elméleti megfogalmazások, amivel nem értek 1. a 2-es pont, hogy"mit jeleht a gazdasági törvény?",hogy Itt’ ebben j, hogy a munkát nem lehet mérni. Nálunk nem-a munka sztással foglalkozunk, hanem a munkaköröknél lévő eltérések arányában való elosztással. Véleményem szerint az Alkotmányban is van hiba, amely úgy szól, hogy ármunkához való jog," mert ez alatt az Íróasztalhoz, a székhez való jog van, nem a jó munkához, a jó munka végzéséhez való jog. Vagy: "a munka szerinte! elosztás érvényesül” - hát nem ez érvényesül; hanem egy.keverék dolog érvényesül, hogy lényeges különbség a keresetükben ne legyen, s ezen belül van egy bizonyos munkakör-szerinti elosztás. Azután itt van a c. pont: a munka szerinti elosztás a szocialista építés hajtóereje. Úgy érzem, van bizonyos mértékű munka elosztás, munka szerinti elosztás és anyagi érdekeltségű elosztás. Az utána következő pontokat helyesnek tartanám, ha nem bontanánk külön az anyagi, az erkölcsi és a politikai dolgokat, hanem igyekeznénk komplexen tárgyalni. Az 1. pontnál az fe./alpont maradna és a többi pontot csak felsorolnánk. A 2-ik öldal 2/1. pontnál, a jó műdé, ért jó bért nem ártana felvetni, ne.m egyenlő munka, mert megint a munkát nem tudjuk mérni. Azután az ösztönzésben nemcsak a prémiumot és a jutalmakat kell venni, hanem az- alapbért is. got vegyük ide, ‘ ’ .... ismerése is ide tartozik. Itt van az 5-ik pont, hogy a premizálás hat-e a minőség irányába? Ne emeljük ki csak a minőség irányába a premizálást, hanem a darabbér, vagy az alapbér is hogyan hat a minőségre, ezt is ide kell tenni. Azután, hogy hogyan hat a bérrendszer a szocialista erkölcsre .és az öntudat kialakítására. Ne külön-külön tárgyaljuk. Szeretnék egy 11-es pontot is javasolni a J-ásba: hogyan segíti a magasabb szakképzettség a magasabb bérezésnél; milyen ellenható tényezők érvényesülnek a helyes bérezés kialakitásával szemben; ehhez rég felsorolnánk az egyenlősdire való' törekvést, a jő szivet, ebben lehet magasfo.au humánum, de lehet a vezetők gyávasága is. k itt más dolgok hatnak, ha azért egyenlősitek, mert szociális körülményeik szükségessé teszik, vagy pedig azért, mert nagy szája van az illetőnek. 3 ezekhez még nagyon sok minden tartozik. A J-ik oldal 4-ik pontjánál van, hogy hogyan jut kifejezésre’a jobb munka elismerése. Ide kellene, hogy hogyan jut kifejezésre a rossz munkának az elismerése, hegativ értelemben, mert ezt majdnem teljesen eltörölték gyakorlatilag, hogy ezt értékeljék. A pozitív, de a negatív oldalnál is a nyilvánosság kérdését általában felvetném. A jobb munka elismerésében olyan szempontot is helyesnek tartanék feltüntetni, hogy az előrejutás, magasabb munkakörbe helyezés, tanulásra küldés hogyan viszonylik az elismeréshez. A 6-ok ponthoz külön imdck nyomatékosan kellene tenni egy pontot, hogy milyen a vezetők példamutatósa és nevelő tevékenysége; hogy tudnak élni a. nevelő,, ösztönző tevékenységgel?
