Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-12-06
Ner. véletlen, hogy megkérdeztem, hogy hogyan is állunk a pártszervezetek, a kommunisták tömegbefolyasával a pártonkiviili pedagógusok felé. A tapasztalataink azt utatták, hogy elsősorban a szakmai felkészültségükkel kell majd foglalkoznunk, politikai-ideológiai felkészültségükben sok esetben jóval előbbre vannak, mint a szakmai felkészültségükkel. Ki is fejezik pártonkivüli pedagógusok, igazgatók, hogy nem állnak szakmailag olyan szinten a párttag pedagógusok, hogy nekik utat mutassanak, irányítsák őket. De amikor felvetettem, hogy ezt beszéljük meg a párttitkár elvtárssal, az a pártonkivüli igazgató erre nem volt hajlandó. Van egy ilyen oldala is. Azt kellene meghatározni a pártszervezetek, a titkárok felé, hogy hogyan, milyen ródon segítse elő a kommunista pedagógusok szakmai képzettségét a politikai képzettségük mellett. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az utóbbi években a pártépités itt a kerületben nagyon lassan halad. Az általános iskolánál is csak 14 -ról 15,6 %, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 3 év során felvettünk 3-4 pedagógust tagjelöltnek. Ebből is azt látjuk, hogy sok tennivalónk van, és ez az oka, hogy'szakmailag nem tudják maguk után vonni a pártonkivüliek jórészét és nem tudnak a pártba hozni pedagógusokat. Ezen a téren megint a köznevelési b'i: ottságnak van feladata, hogy hogyan lépjünk tovább előre. De ezzel feltétlenül foglalkoznunk kell. Nagyon problémásnak tartom, - amit ugyancsak tapasztaltam a pedagógus pártszervezeteknél, - hogy munkájukban sokkal kevesebbet foglalkoznak a saját belső problémájukkal, mint a kifelé irányuló bírálatokkal. Itt van a legtöbb probléma, s. az iskolavezetés és a pártszervezetek összeütközésének oka’. Ez megint egy olyan rész, ahol nagyon sokat kell nekünk termi. Végül a pártszervezetek és a tömegsz.ervezetelinek a viszonya: a pedagógus pártszervezetek sok esetben túl sokat vállalnak magukra, íjiég más tömegszervezetek helyett is dolgoznak. Itt kell meghatározni a feladatokat, hogy mi az ami a pártszervezetek és mi az? amit a tömegszervezetek koordinálásában nekik kell elvégezniük. Ezek a feladatok meg kell, hogy határozzák a köznevelési bizottság és bizonyos értelemben az apparátus tevékenységét is. B. Kiss elvtúrsnő: Feltétlenül egyetértek a jelentéssel. De annak ellenére," hogy elismerem, hogy tényleg nagyon komoly mértékben haladtunk előre, felvetem azt a problémát, hogy tudomásul kel venni, hogy a pedagógusok világnézeti nevelése nem olyan kell, hogy legyen, mint másütt, mert a gyerekek, a szülők nevelése a feladatuk és az ő világnézeti álláspontjuk nagyon sok területre kihat. Végeredményben a mi pedagógusaink a politikai problémákhoz nem nagyon mernek nyúlni, nem szivesen foglalkoznak vele, nem mernek állást foglalni. Tehát nem adtunk olyan eszmei szilárdságot, hogy politikai kérdésekben is merjenek állást foglalni, s'ez a pedagógus pártszervezeteknél is jelentkezik, nemcsak a pedagógusoknál általában. Kost pl. ebben az évben, amikor a pedagógus pártszervezetek szervezték a pártöktatást, összehoztak olyan esztétikai tanfolyamét,ami? ■ zenei, irodalmi ankét lényegében, másrészt olyan müvek tanulmányozása, ami véleményünk szerint nem megfelélő a pedagógusok számára, pl. az Anti-Düringet tanulmányozzák és feldolgozzák. Másrészt a tavaszi szünet és a vizsga előtt alernak 2-3 órai vitát belőle rendezni, ami véleményünk szerint ugyancsak nem megfelelő e müvek tanulmányozásához, - ez igy nem komoly dolog. Tapasztalható általában, hogy a pedagógusok olyan jellegű politikai képzésben akarnak részt venni, ami nem megfogható, nem ellenőrizhető.
