Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1963-12-06

Nerc vitatom, hogy részünkről is a munka csak a kezdet kezdetén van, de ilyen irányba akarjuk a tartalmi munkát előbbre vinni. A pártszervezetei:, a pártcsoportok tekintélyének a megerősítése: sok esetben abban merül ki a tekintélyük igénylése, hogy hiányolják, hogy bizonyos mzemélyi kérdésekben nem kérik ki az ő véleményüket. Közösen tartottunk egy vitát, bevonva a jártszervezetek titkárait, az oktatási osztályt, a köznevelési bizottságot és eléggé tisztázódtak ezek a problémák. Ma már tudunk olyan esetekről, amikor az igazgatók figyelembe veszik.a mi irányításunkat, jelzéseinket és ilyen értelemben is támaszkodnak a pártszervezetekre. Tehát ez a tekintély-növelés jó irányba halad.

Várhegyi eÍvtársnő: Az anyag nagyon röviden utal arra, hogy a pártszervezetek tartalmi munkája milyen, és többet foglalkozik a szervezeti kérdésekkel. Ez azért történt, mert úgy éreztük,, hogy lemaradás van az utóbbi időben, ugyanis a decentralizálás később következett be náluk, mint más pártszervezeteknél. S bizonyos módszerbeli és tapasztalat hiány is jelentkezik náluk. Ez a mostani denentralizálási javaslat nem végleges, a jelenlegi helyzetnek megfelelő adottságokat mutat és később újabb decentralizálás válik majd szükségessé. Lehet, hogy két.évrelehet, hogy 3 évre oldja meg csak a jelenlegi decentralizálás! kérelmünk a problémákat. L a Bp-i PB határozata is ilyen ténykedésre inspirálja a pedagógus pártszervezeteket.

Virág elvtárs: Két dologról szeretnék beszélni,raz egyik a pártszervezeteit Helyzete, a másik a párttagság növelése a pedagógusok körében. Hogy kevés a párttag, ez általános jelenség, de az átlagnál is rosszabb a mi kerületünk. Ennek van olyan oka is, ahogy mi szemléljük, hogy nagyon sok pedagógus talán azért nem kéri a pártba való felvételét, mert nem érzi magát olyan bátornak elvi-politikai vonatkozásban, hogy ő maga is beálljon a kommunisták soraiba. Másrészt annyi mindennel kell foglalkozniok, annyi uj és sok feladat van adva, amely a szabadidejüket és a munkájukat is megnövelte és elég sokan kényelmességből sem jelentkeznek', akik esetleg megértek is már arra, hogy a pártba való felvételüket kérjék.

A nevelési terv, amit kidolgoztunk, addig nem volt elképzelhető, amig nem-ismerték el azt, hogy a nevelői munka tervezhető.

Úgy, hogy amik az anyagban fel vannak sorolva, azok a feladatok, amiket még itt tenni kell. Mert nem sikerült annyira felkésziteni a pedagógusokat, hogy elviekben is irányitó legyen a pártszervezet. ' Az ifjúsági szervezetek irányításában is akad még probléma és erre is fel kell készülni.

Ciák elvtárs: Azt hiszem, az általános iskolai pedagógusoknál értünk él “igen nagy© fejlődést. Véleményem szerint nagy szerepe volt ebben az ideológiai képzésnek, amit a PB, a Tanács nagyon következetesen vitt és ma már nagyon szép,számmal jelentkeznek erre. Azonban a belpolitikai problematikával felvetődik az,.- nem általánosítok, - hogy egyesek talán azért jelentkeztek az ideológiai képzésre, hogy legyen meg, mert akkor nyugton hagynak. Tehát, a számokat nézve, nehogy úgy érezzük, hogy minden rendben van, ezért említem ezt meg.

Két jelenségre szeretném felhívni a figyelmet.A kapcsolat az üzemi munkásokkal, az üzemekkel megvan, hiszen a munkások gyermekei ott vannak az iskolában. Találkozhatunk néha olyan jelenséggel, hogy a pedagógus azért itt-ott a saját véleményét a szülők fülebe súgja. 'Zagy amikor felmerül a romániai, a csehszlovákiai helyzet, akkor elismerik a párt, a kormány