Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-10-25
rendelkezésói’© megfelelő számú és képzettségű - műszaki és muikasg^í szakember, A Dunuvife jövőbeni feladata, mint ismeretes, az,iparáfeak,, forgácsmentes szerszámokkal és géptartozékokkal való ellátása, lesztést a megfelelő géppark hiánya mellett késlelteti a szakritóife^^ hiány is, aminek leküzdése érdekében 200 fős tanműhelyt létesiW^W', túlnyomórészt szerczámlakc.tosok. kiképzése céljából. Hasonló problémák-’ kai kózd az Elektroakusztikai Gépgyár is. ' ’ A Telefongyár máris képes volna a jelenleginél nagyobb mennyiségű átviteltechnikái berendezés gyártására, értékesítési lehetőségei is volnának, amennyiben a típusok, számát növelni tudná. Ennek azonban kizárólagos gátja a fejlesztési apparátus hiánya. A vállalótok álló ..szközeipc-k kihasználási foka nem kielégítő, a .fejlődés e tekintetben rendkívül lassú. Következménye ez annak is, hogy a.legyártásra kerülő sorozatok száma alacsony és egyenlőtlen, a megrendelések bizonytalansága következtében. A Telefongyárban teleióniákból aő>azai szükséglet 20-40 ezer, az exportigény 20-60 ezer között váltakozik, szemben a 120 ezer darabos termelőképességgel. Ez nyilván akadályozza a gazdaságos termelést, a berendezések jó kihasználását s mindemellett kétessé teszi a fejlesztéssel kapcsolatos ráfordítások megtérülését is. Egyes esetekben a profilok változása is rontotta az állóeszközök kihasználását. A Danuviában a motorkerékpár gyártás részarányának csökkentése helyes, mint az anyagigényes termék (termelésének csökkentese^ azonban a termelőberendezések egyrészének - esztergák, fúrógépek, stb - kihasználását rontotta. A két legnagyobb vállalatnál^ a Telefongyárnál és a Eémbutorgyórnál 1961 évhez viszonyítva a termelő berendezések, kihasználási foka a fentebb említett okok miatt csak 6.5 %-al, ili.etőleg,- 1,2 %-al emelkedett. A Zuglói Gépgyárban másfél év,alatt csak O.,OíL%-a-. magasabb a közvetlen termelő gépek kapacitásának kihasználása, á v^líalati szintű javulás még ennél is kevesebb, 0,02 %. ■ fentiekből kitűnik a szakember-fejlesztés; fejlesztés-termelés1 e&elkédés;-állóeszközök kihasználása közötti szoros összefüggés, mellyel' kapcsolatos problémákat a vállalatoknak párhuzamosan kell megoldani s ha a már megtett intézkedések realizálódnak, úgy rendkívül kedvező kibontakozás várható. A. határozat a munkaigényes termékek előtérbe helyezését tűzte ki feladatul. B tekintetbon is a korábbi évekhez képest figyelemreméltó változást állapi th:.1tu.ik meg, a munkaigényes termékek száma máris emelkedett, Az Elektroakusztikai Gépgyárnál a legmunkaigényesebb gyártmány, a stúdió berendezések gyártása 1960 évhez viszonyítva háromszorosára emelkedett. A Danuvián'l a munkaigényes speciális gyártmányok 1960 évi 6*6 %mos részarányával szemben az 1965 évi termelés 50 %. Ugyanakkor az inkább anyagigényes .motorkerékpár gyártás részaránya 72 %-ról 40 %< ra. ' csökkent. Az Alumínium- yár termékeinek nagyobb része is a munkáidényesség felé tolódik s a‘változás mértéke közel 50 %. A Zuglói Gépgyár normaóra/!'orint mutatója az 1965 évi 4,5~él szemben 5,2-re emelkedik,1964— ben s az arány valójában még kedvezőbb a termékegységre eső normaóra állandó csökkenése következtében..
