Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-10-25
A VB ülésen jelen van: 15 elvtárs, ebből a VB-nak tagja 9 elvtárs, a PB-nak tagja: 2 elvtárs. t Jegyzőkönyvvezető: Borbélyné. Napirend: 1. Tájékoztató jelentés a Központi Bizottság gép“............. iparról szóló határozatának végrehajtásáról. Előadó: Iíoll József elvtárs. Meghívottak: Tóth et. KB Ipari o. Pecsők László et. Bp-i PB Ipari o. Rózsavölgyi József et. Telefongyár Bérezés Elek et. Filmlabor. 2. A XIV.kerületi Tanács iparpolitikai tevékenysége hogyan segiti a tanácsi vállalatok és a szövetkezeti ipar fejlődését. Előadó: Paulov István elvtárs. Meghívottak: Brenner István et. kér. NEB vez. Nagy Gyula et. Kér. Tanács ip.o.vez. 5.Egyebek. I. napirend: Vita: Somló elvtárs: Nagy fontosságot tulajdonitok a 5-ik oldalon a szervezeti intézkedésekre, üzemszervezési, gyártásizervezési részlegek felállítására. Ez fontos, de az emberi vonatkozásokat sem szabad elfelejteni. Ha szervezünk, az egy lehetőséget ad csupán és ehhez a szükséges szervek, emberek is hozzátartoznak, és a legnagyobb gonddal kell nyomon követni az ilyen szervezetet, mert különben könnyebben csinál kárt, mint hasznot. Ugyancsak a 5-ik oldallal kapcsolatban: alapjában 5-féle fejlesztést különböztet meg az ember, az egyik a gyártmányfejlesztés, a másik a gyártásfejlesztés és a 5-ik a berendezés fejlesztése. E három fejlesztés összefügg egymással, de különböző hatásúak. A gyártmányfejlesztéssel lehet elérni viszonylag a legnagyobb fejlesztési eredményeket. Ahol a gépek gyorsan avulnak, ott ez a legfontosabb. Már kezdünk az idő-faktorral számolni. Ez a gyártmányfejlesztésben nagyon döntő faktor. Minden gyártmány két perióduson esik át, az egyik az idő kérdése, hogy időben érjen a piacra, a« másik, amikor az adott gyártmány egyszerűen eladhatatlan, ez a gyártmányfejlesztés lassúsága miatt következik be. Nem szabad azonban minden esetben összekapcsolni a gyártmányfejlesztést, a gyártásfejlesztést és a berendezést. A gyártmányfejlesztésnél egy gyorsaság az alapvető követelmény, a gyártmányfejlesztés után az eljárást is fejleszteni kell. Korszerű gyártási eljárással kell azt a terméket késziteni. Nem tudom, a KGST szempontjából az-e a mi utunk, hogy korszerű termékeket hozzunk létre? Általában akkor gazdaságos egy gyártmány, ha nagy szériákat tudunk belőle piacra dobni. A gyógyszeriparban pl. a hangsúly az újabb és újabb gyártmány kihozásán van. Egy külföldi újságban olvastam, hogy milyen rossz hatása van néha az újdonságoknak az előzetes árbecslésekre.
