Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-01-18
MSZMP XIV. kér. b__í z ° A i .A g 4/1/ 5- /1963. Stencilszám: 991 Készült: 2o pl. Gépelte: Straíie Gné Az, 1962. évi_ilüszaki ^e?vek v^é^ehajtásEK-n.ak .tapasztiaTataT _~es' a K'. X X&AaAA".'' r 0 záta'n ak' érVé kel es p~.' *....... A kerület üzemei által 1962, évre készített műszaki intézkedési tervek elemzése és kiértékelése során megállapítható, hogy a műszaki intézkedési tervek egyik legfőbb jellemzője: a vállalat Párt- és tömegszervezeti vezetők, valamint a dolgozók együttműködtek a tervek készítésénél, majd ezt követően a végrehajtás időszakában. A vállalatvezetőségek, a pártszervezetekkel az éves terv ismeretében megállapították, melyek azok a műszaki, s egyéb intézkedések, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az 1962. évi tervek minden vonatkozásban teljesíthetők legyenek. Az intézkedési tervjavaslatokat a mozgalmi szervek vezetőségi ülésein, taggyűlésein., műszaki konferenciákon, aktivaértekezleteken ismertették, majd mühelyi, üzemrészi stb. 'termelési tanácskozásokon a dolgozókkal megvitatták. Az ágy kitárgyalt és a további javaslatokkal kiegészített tervek képezték az évi munka alapját. Az intézkedési tei’vek készítését általában megelőzték a tervtárgyalások,. ez lehetővé tette, hogy azok a feszített tervek megvalósítását szolgálják, másfelől a vállalatok gazdasági terveik birtokában ismerték a rendelkezésre álló termelőerőket, s az intézkedési tervek készítésénél már ezekkel számolhattak, pl. a belépő beruházások adta uj technológiai, üzemszervezési lehetőségeket. Az intézkedési, valamint a gazdasági tervek között a kölcsönös kapcsolat meg volt. Az intézkedési tervek általában visszatükrözik a Budapesti P.$.'l 1961, X. 27-i, valamint a kerületi P.V.B, I. 29-i határozatát. Az intézkedési tervekben foglaljak tartalmilag az említett határozatokban megjelölt gazdasági célkitűzések köré csoportösíbhatók. A határozatok irányelve azonban elsősorban a termelési" költségek csökkentésére, valamint a termelékenység emelésére tett intézkedésekben realizálódik, kevésbbé mondható ugyanez el a készletek csökkentése, s•az allóalapok jobb kihasználása^ érdekében-tett intézkedésekre ..JAz álló- és forgóeszközökkel való helyesebb gazdálkodásnak útját állja az, hogy ezek egyrészt nehezen mobilizálhatók, másrészt pedig e kérdésekkel kapcsolatban szemléletbeli változás alig következett be. Sz utóbbit igazolja az is, hogy még mindig jellemző a túlzott bizton ságra való törekvés, valamint az, hogy e feladatok végrehajtását még nem sikerült tömeg-mozgalommá fejleszteni, az elmondottakkal magyarázható az is, hogy nemcsak az intézkedési tervek- . ben voltak elmaradások,' hanem azóta sem jutottunk lényegesen
