Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1963-05-10

Tehát egyik fő feladatunk az intézetben is megnyerni a tudományos dolgozókat a gazdasági munka vitelére, a tudományos munka hatékonyságának növelésére. S éppen ezekben a kérdésekben nem tuftunk előbbre menni évek óta. Valóban, a Földtani Főigazgatóság felelősségét is fel kell vetni, mert látták a problémákat évek óta és nem tettek semmit ennek megváltoztatására. Mert hiába adják ki a feladatokat, ha nem nézik meg, hogy azokból miket hajtottak végre. Hangsúlyozni szeretném, xxgy még egyszer, hogy Dombai elvtárs felelős és nem lehet elképzelni, hogy egy ilyen felkészült ember nem tudta, hogy helytelen utón jár. A bizalom légkörének Megteremtése valóban a pártszervezet feladata lett volna, de ilyen légkörben a beosztott pártvezetőségi tagok nem könnyű helyzetben voltak, mert Dombai nevezte ki őket és jutalmazta, stb. Ilyen helyzetben helyes, jó politikát nagyon nehéz vinni. Szerintem is el kell Ítélni a pártszervezet tagságát, a vezetőség tagjait, hogy nem tudtak érvényre juttatni a párt politikáját, de mégis a gazdasági vezetésbeli hibákból adódott az egész problémá.

Amit a dolgozók váfnak a mai megbeszéléstől, a konkrét javaslatok mielőbbi megvalósítása, - és arra kértek bennünket, a vizsgáló brigádot, hogy szeretnek mielőbb lezárva látni az ügyet, mert szeretnének most már valóban nyugodt körülmények között, eredményeket elérni az intézet keretén belül. En megígértem, hogy elmondom itt ezt az elvtársaknak s szeretném, ha az anyagban lévő javaslatok határozattá emelkednének. Emellett javasolnám, hogy előbb a partvezetöség tárgyalja meg ezeket és amikor kialakult az egyöntetű vélemény, akkor- vigyük a dolgozók elé.

Morvái elvtárs; Egy pár kérdés van, amit úgy érzek, hogy félreértésre adhat okot. A névtelen levelet illetően; nem úgy kell értelmezni, hogy névtelenül lett beküldve a BM-hez, nem névtelen volt, de mi kértük, hogy ne hozzák nyilvánosságra a bejelentést megtévő dolgozók nevét. Amikor Honfi elvtárs Mongóliában volt és szó volt arról, hogy még egy évig ott marad, Dombai elvtárs kijelentette, hogy Honfi elvtárs nem. alkalmas másra, mint ilyen expedíció vezetésére, de igazgatóhelyettesnek semmiképpen nem alkalmas. Mi intéztük azután azt, hogy ne kelljen továbbra is ott kinn maradnia. Félt a Honfi elvtárs-r tói, azért indított ellene támadást. A szervezés, hogy elhúzódott, ő vette el az élét, hogy mi csak személyi vitákat folytattunk a pártszervezetben. Ez volt neki az elsődleges, hogy a pártszervezet csak személyi kérdéseket vitasson meg, ne pedig gazdasági kérdéseket. A Sebestyén-kérdésben sokat jártunk a PB-hoz, Dombai elvtárs kijelentette, ha Sebestyén marad, ő lemond, viszont maradt a Sebestyén és még sem mondott le. Fiszont Dombai megindította a támadást ellenünk emiatt. Dombai elvtárs mindig ellenezte, hogy tudományos munkatársként párttagok kerüljenek az intézetbe. Azokra a jó, tudományos szakemberekre pedig féltékeny volt, akik bekerülhettek volna a pártba. Egyébként a taggyűlés felvette a pártba Sebestyén elvtársat" és ez tudomásom szerint a VB elé fog kerülni. Ha Dombai elvtársnak nem lettek volna ezek a dolgai, hogy cikk-cakk politikát folytat, akkor a párt szervez,et is tudott volna eredményesebb munkát végezni.

Az intézet 250 munkása nem jöhet olyan számításba, mint a Dombai elvtárs? Véleményem szerint előnyösebb az, hogy a 250 ember nyugodtaabb körülmények között dolgozhat, nem pedig az, hogy Dombai elvtárs maradjon az intézetben.

A rám vonatkozó résszel egyetértek, de nagyon egyértelmű volt az álláspont, de úgy érzem, hogy nem arányos más dolgoknak a felelősségével és egy kicsit úgy érzem, hogy számomra nehézzé teszik az intézetben a helyzetet. Lehet, hogy hibát követtem el, amikor elfogadtam egy beosztást az intézetben, - elkövettem ezt a hibát, egyetértek, hogy ezért a megfelelő felelősségrevonást megkapjam, de úgy néz ki, hogy bizonyos mértékig sikerült csatát nyerni , - és úgy érzem, h-e