Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-04-26
934 sz. 3• Az anyagi ösztönzés lehetőségét nem haszrk mozgalom szélesítése érdekében,. II. A középiskolák tartalmi és szervezeti problémáid A legnagyobb feladataokt a középiskolák kap_ták__^„±hkbláre^^ A regi' gimnáziüm-- szérKezete és tartalmi' munkaja gyökero ;en köTI, hogy változzon, a kizárólagos intellektuálitást a gyakorlati élettel és termelő munkával való szoros kapcsolaton épülő nevelő marka kell, hogy felváltsa. Ugyanakkor fokozatosan. biztosítani kell,a középiskola általánossá tételét, n^p~ls;roláI'''jelíeg^tA'Megszünnek" a közép- ■ fokú technikumok, es~ÜQ középiskola születik#' a. sza:±özépiskolan E változás n.em megy zökkenő nélkül. A középiskolák n. .velőmunkájában; mutatkozó változásnál bán leginkább szükség a társadalom segítse-gére. Hiszen középiskolákban az üzemek dolgozói közvetlen pedagógiai tényezőieké válnak. A társadalommal való kapcsolat pozitív érezteti hatását mind az ifjúság ismereteinek bővítésében, mind a ■nevelés életszerűbbé válásában. ^.Kerületünkben 7 középiskola van. Három tanács hatáskörébe tartozó gimnázium / Epjressy Gábor, I István, Teleki Blanka/ „ egy egyet.egi gyakorló gimnázium / Radnóti Miklós/, valamint három" technikum /vegyipari, Építőipari és Kertészeti /. z kent: 1959-ben 3.211 1960-ban -a giianaziümi tanulók.rendüségü átlaga, jóllehet■ 1959^t9.n12 i./l ■■ ■ 1962-ben pedig már 2896 volt a gimnáziumban^tanul'ók te^.áiaa 1 ~ Az elmúlt évben és a . jelen., tanévben is a gimnáziumokban tje 1 éntősen emelkedett az. .oktató-neve 1 rCmnnka.sjzXmro.riáí.a/ 7'''pRdagbgu.qni< közül/’ ’e^yre "többen értik meg, hogy a középiskolai.., tanulóiét/zám emelke-7 dese a:tanítási órák hatékonyságának növelését szükségszerűen megkövetőid, és így egyre több kisénlfitező...p^d..agógusunk'van.,, akik a korszerű műveltséget uj "módón, hatékonyabb módszerekkel próbálják nyújtania Ennek eredményeként évről-évre növekedett a gimnáziumok tanulmányi • eredraénze; s a^ átlagok emelkedése mellett’abukások száma *is- csőkkent: 1959-ben 3.21L-196o-ban 7.23: 1961-ben 3.33; 1962-ben 3,34 volt a gimnáziuma tanulok rendüségü átlaga, jólleh&t-■195;9-teni217Ír ■ 1^62-ben pe djg' már 2896 volt a gimnáziumban1 tanulók .^gámaö ‘ ' '* •• ji*J<e.rüle.tünkben lévő 2 ipari-l-J£erté.sgetá,,tnchnilcuia. nem tudott lépést' '. ' ~ , 'bár, itt is van előrehaladás, ’/ . likumbán. Tanulmányi színvonal tekinteté.teák/-:. ■■• A tanulóknak csak 25 %-a ért el kitühő, jeles., ill. ‘ jó rendiséget 1962-ben, s a vegyipari -technikumban a tanulók 18 %-a.;az építőipari technikumban Pc %~a volt elégtelen rendű" most féíévkorT^A gyeiige "eredmény oka-ftgyrászt „a. tanulók nagyi okú'még terhe lése, másrésztrAgíj "meg nem felelő, maradi módszerek. -alkal'^ázásaT,'.. . ' tart ani THranazdJ'ümaink f e j lő dé só. vei., * külohööéh á Kertészeti Technikumbán.. ________________.,___ ______.. ben a 2 ipari technikum mélyen, a gimnáziumi színvonal alatt marad, jóllehet az általános iskolák legjobb tanulói közül' válogat b.n” A tanulóknak csak 25 %-a ért el kitühő, jeles., ill. Középiskolás/ifjuságunk erkölcsi, politikai-téren is határozottan e lőre lendült, A legfelsőbb bsztálvok tánülóinák 75 %-a tag. : A középiskolás KISZ-eseknek a kerületben is nagy jelentősegük v-?nP mivel a kerületi KISZ fiataloknak kb0 3o %-át"adjak. 54-1-es rendszer. ‘jalanhő/aé gg^L^Xizikai,> Írd,. i .1 a-j- Tr n a. j—*í — n- ___________________• A ginpiázluműk .életére munkába .való bekapcsoló: 5+l-es_jenüs zer szerve zet ilég '“'gjfyes o sz t ályok profi liro z ás á . iurmalő-JialLQfcfc, " Kerületünk gimpázdumáiban.az , lényegében kiepültl Jelleme zte ezt Az r mellett á teljesén felmenő rendszer0
