Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1963-04-12

- 9 -Takács elvtárs: ki 1 év alatt két alkalommal foglalkoztunk az ÍSZM mozgalommal. Az a tapasztalatunk, hogy az első év­ben nagyon lelkes, színes volt, s az idén már csak ilyen ismétlésként veszik. Itt a KISZ szervezeteknek valami újat kellene produkálni, ha ez a 4 feltétel marad is, hogy ne legyen olyan sablonos. Másrészt az, hogy 1 év múlva értékelik a munkát, bizony nem nagyon előrevivő, nem mozgósít eléggé. A másik oldala, hogy aki belép, annak uj ez a munka, de aki szervezi, annak már nem, és sablonos lesz, másrészt, hogy kinői már ebből a mozgalomból. A szakma ifjú mestere mozgalomnál egyszerűen tisztázni kellene, hogy mit értünk ez alatt a mozgalom alatt. Zathureczki et. azt mondta, hogy verseny, szerintem nem verseny ez a mozga­lom Ha verseny, akkor csak az első hármat jutalmazhatnánk, ha mozgalom akkor mindazokat, akik egy bizonyos szintet el­értek. Ez a különbség. Szerintem a gazdasági vezetőknek biz­tosítani kellene, hogy adjanak ezeknek a fiataloknak erre a munkára lehetőséget, azután a vizsgáztatásokhoz nyújtsanak segítséget, d.e zömében mégiscsak a KISZ-nek kell ezt a mozgal­mat segítek!, szervezni és ösztönözni. S nálunk ez nagyjából igy is megy. Mert ha számokra megyünk,és nem nézzük a tartal­mat, akkor megöljük ezt a mozgalmat. Én egy-két alkalommal figyeltem ezeknek a fiataloknak a vizsgáját, meg kell mondani, hogy a saját szakmájuk tekintetében technikusi szinten vizs­gáznak, - s szerintem ennek a mozgalomnak ez a tai’talma. Tóth György elvtárs; Néhány kérdéshez én is szeretnék hozzá­szólni. Egyrészt a szakma ifjú mestere mozgalom kérdéséhez. Tudom, hogy tárca-szinten meg van a kidolgozott tematika, de, hogy kerületi szinten meg van-e, nem tudom, - mert ezt kidolgozni k®xü üzemi szinten, nem tudjuk. Véleményem szerint ahol a mozgalom nem megy, ott nagyon magasak a követelmények, ez van a Híradóstechnikai Gépgyárban is. Olyan magasszintüek voltak a követelények, amiket már egyetemi szinten tanulnak. Olyan kérdések voltak, hogy pl. a forgácsiásnál számítsák ki a forgács súlyát, stb. Ilyen és hasonló tételek voltak benne, amiknek 50 ;á-át ki kellett huzni. Azért mondom, hogy egséges­­sé kell tenni, mert van ahol túl magas, viszont van olyan hely, ahol túl laza. Ha egységes SLtételt adnának ki, ennek alapján nyilván a mozgalom is jobban menne. Azzal én sem értek egyet, hogy a fiatalok mindjárt olyan követeléssel lépnek fel, hogy órabér-javítást kapjanak, ha elvégzik ezt a feladatot. Nagyon helytelen szemléletből indultak ki és nekünk az volt a véleményünk, hogy előbb produ­káljanak, fejlődjenek szakmailag és azután meglátjuk, hogy milyen órabért kapnak. Tehát én sem kötném össze a mozgalommal a fiatalok órabér emelését. A másik a kerületi KISZ Bizottság termeléssel kapcsolatos munkája. Kurcz elvtárs helyesen elemezte, tényleg ez a leg­gyengébb munkája a kerületi KISZ Bizottságnak, holott ez lenne a legfontosabb feladata. S itt talán nem az a baj, amit te felvetsz, Zathureczki elvtárs, hogy mi több feladatat adunk, mint amife elbírnak. Mi nem adunk több feladatot, lehet, hogy a KISZ Bizottság ad több feladatot a fiataloknak. Itt talán az a probléma, hogy a KISZ külön utat keres, külön­leges feladatokat, amik nem illeszkednek bele az üzem munká­jába, s ez a baj. Azzal egyetértek, hogy központilag nem lehet meghatározni lefelé az üzemek fele a feladatokat, mert a KISZ titkárok többsége látja az üzem előtt álló feladatokat. Itt nincs szó különleges feladatokról, s az ilyen értelmű munkának adjon nagyobb propagandát a KISZ Bizottság. \O

Next

/
Oldalképek
Tartalom