Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-04-05
Tehát vidékiek a dolgozóink többsége. A bérezés nem is olyan kevés, de ami a nagyon rossz, az a szociális körülmények. Másrészt itt nincs vasárnap, ünnepnap, rossz körülmények kozott végzik a munkájukat. A szociális ellátottság a Hámán Kató viszonylatában pl. még a minimálison is alul van. Azután rohannak a vonathoz, hogy a családjukhoz haza tudjanak menni. Ehhez járul még az is, hogy amióta a tsz-ek megerősödtek, azóta a vidéki dolgozóink mennek haza a szövetkezetbe, ott többet keresnek, - a vasút pedig nem tud megfelelő pótlást kapni helyettük. 1962-ben mégis Rákosrendező élüzem, tudott lenni, csak a törzsgárdára támaszkodva. Meg kell mondani, hogy a vasúti bérezés elavult, nem szolgálja a magyar vasút érdekeit. Évtizedek óta dolgozik esetleg az egyik dolgozó és az újonnan felvettek nem egy Ízben azonnal magasabb fizetést kapnak. S emiatt a régi törzsgái'da is bomladozik. Ezzel a kérdéssel azért is kell foglalkozni, mert minden azt mutatja, hogy valami baj van és éppen a bérezésen keresztül adódnak ezek a problémák nagymértékben. Persze, azután van olyan is, hogy nem megfelelő hangnemben beszélnek az újabb dolgozókkal a régiek és ezt nem tűrik ma már el a dolgozók. Erre is figyelni kell, hogy ilyen esetek ne Tóduljanak elő. Az utánpótlás érdekében fejtünk ki munkát, de nem tudjuk, hogyfai lesz az eredménye. Mégis visszatérek arra, hogy ha a vasúton megfelelőbb bérezést adnának, sokkal jobban sikerülni az utánpótlást, a létszámot biztosítani. Illyés Lajos elvtárs; En a pártbizottságunk megalakulása előtt is párttitkár voltam. Meg kell mondani, hogy a PB megalakítása helyesnek bizonyult. Az alapszervezetek titkárainak nem kell így minden értekezletre bejárni, megkapja Asztalos elvtárstól a feladatokat. Maga az instruálás, a pártmunka ellenőrzése is sűrűbbé vált, mert a kerületi PB apparátusának nem volt annyi ideje, ereje, hogy ezt így meg tudta volna tenni. Tehát véleményem szerint ez bevált, jó és azt hiszem, ennek a VB ülésnek is az a célja, hogy a hibákat lefaragva, tovább erősítsük ezt a munkát. Pl. a csomóponti pártbizottság amíg megvolt, egy instruktor elvtárssal íolt kapcsolatunk, aki akkor hivott csak, ha jelentést kellett neki adni a vasutas pártmunkáról. Azóta ez az instruálás az eleven, aktiv munkára tért rá. A tag- és tj. felvételeknél is az volt a helyzet, hogy nem volt kellően ezzel a munkával foglalkozva, mert 2-3 éves szakállas tagjelöltek is voltak, ezt ma már teljesen meg tudtuk szüntetni és magának a tagjelöltfelvételi munkának a lebonyolítása is javult, mert személyesen ismeri a VB az illetőket, akik jelentkeznek. Szeretnék még beszélni a tagdíjfizetésről: az igaz, hogy a szétszórtság okozza a tagdíjfizetésnek a rossz százalékát. Itt van a Hidmühely, az Autófuvarozó, akiknek a tagjai az ország egész területén vannak szétszórva. Ha pl. megbetegszik valaki, akkor képtelenek vagyunk beszedni tőle a tagdijat, egészen egyszerűen azért, mert nincs összeköttetési lehetőség az illetőkkel. Ezen a téren kell nekünk, - a VB-nak - csinálni valamit, hogy meg tudjuk oldani ezt a kérdést. A pártoktatási munkát is nehezíti a 3 műszak és még plusz a forgalmi szolgálat. Éppen azon gondolkoztunk, hogy meg kell találni ezt a módot, hogy az utazó személyzetnek olyan oktatási formát szervezzünk, ami lehetőséget ad ezeknek a bevonására. En a határozati javaslatot helyesnek tartom. Lehoczki elvtárs: Foglalkozik az anyag azzal, hogy a MÁV Gépjavító az 196k!-es évi tervével lemaradt. Ez nagy problémát okoz nekünk is. A termelékenységi terv lemaradáséinak elemzését nem akarom vázolni részleteiben, de szeretném kihangsúlyozni, hogy magát a gyártmányokra fordított költséget a vállalat hozta, még 1-2 % megtakarítást is ért el.
