Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1962-02-16
Andris elvtárs: Szeretném felvetni, hogy egyetlen járható ut, hogy ne csak tanműhelyekről beszéljünk, hanem tangyárakról is, olyan gyárakat kellene létesíteni, amelyek kimondottan az iskolával vannak kapcsolatban és csak ezekben a gyárakban foglalkoztatni a gyerekeket. Ha a gyár csak erre van beállítva és az ottani szakmunkások csakis, ezzel foglalkoznak, akkor meg lehet oldani a dolgot. Szeretném felvetni, hogy vannak olyan gyerekek, akik két, három, sőt több évvel is idősebbek az osztálytársaiknál, olyan osztályunk is van, ahol 13 éves gyerekek 3-ik osztályba járnak. Valahogy ezt is intézményesen kellene megoldani, hogy a 14 éves kort betöltő gyerekeket egy iskolába koncentrálni. Ugyancsak javasolom, hogy a dolgozók iskolájában külön kellene egy-egy osztólyt létesíteni azok részére, akik a @~ik, 7-ik osztályt régen végezték el, 10-20 évvel ezelőtt, mert ezek nem tudnak lépést tartani azokkal, akik 1-2 évvel előbb végezték az előző osztályt. Az általános iskolákban, szívesen kiveszik a tanárok a mozgalmi munkákból a részüket. A kerületben erőteljesen megindult a kísérletezés, nem minden pedagógus kísérletezik ugyan, de mindegyik támogatja a kísérletező pedagógust és ezek a kísérletezések a kommunista nevelést szolgálják. A célunk az, hogy ahol valami jót látunk,a kerület valamennyi iskolájában megvalósuljon. Kiss Istvánná elvtársnő: Zatureczki elvtárs véleményem szerint túlságosan sötétnek Testi a helyzetet. Szerintem ezek a kerületben egyáltalán nem általánosak. 5 iskola munkájáról tudok beszélni, ezek egy pártszervezethet tartoznak. Az oktatási rendszerről a viták tapasztalatait a pártszervezet összegyűjtötte és egyik megállapítása a tanulók túlterhelése volt, a másik az 5+1-es oktatás bevezetése és kötelezővé tétele. A szülői értekezleteken felvetették, hogy a 7-8. osztályos tanulók mennyire hátrányba kerülnek, ahol nincs politechnikai oktatás és javasolják, hogy szervezzünk részükre szakköröket. Rendkívül megnőtt a szülők körében az érdeklődés a szakközépiskolák iránt. A tantestületek támogatása; a tapasztalat az,hogy elvileg sohasemléptek fel a politechnikai oktatás ellen, ez azonban nem jelenti, Rogy ténylegesen támogatták is. A haladó gondolkozásnak támogatták. A következő lépés, hogy a különböző szaktanárok hogyan találják meg a kapcsolatot a gyakorlati munkával. Gábor elvtárs: Én a jelentést jónak tartom, úgy gondolom, éppen a válóságot tükrözi. Az is népgazdasági érdek, hogy milyen szakmákra tanítjuk a fiatalokat. Ennek felmérését egyszer már el kelle ne kezdeni, hogy milyen szakmákra neveljük , a gyerekeket, mert egyes iparágak híágyon el vannak hanyagolva. A tanárok hozzáállása véleményem szerint jelenleg várakozó. Kern mindről van szó,- ezért feladatként áll előttünk ezekkel a tanárokkal való behatóbb foglalkozás, részben egyénileg, részben pedig pártszervezetilég velük foglalkozni. A túlterheléssel kapcsolatban: általános megállapításom, hogy meglehetősen nagy a túlterhelés - nem állítom, hogy mindenütt, - de ha mi ezt nem vetjük fel elég határozottan, akkor itt komoly problémák lesznek. Lényegesnek tartom, felvetni, hogy a tanulók az üzemekbe történő bevitelük alkalmával nincsenek a munkavédelemre megfelelően kioktatva, s tudok olyan esetről, ahol emiatt már volt is probléma.
