Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1962-09-01

mek százalékos fejlődését tokint jö.k a köv tkerő képet kapjuk:

a termelés termelő terület állóalapok gépek alapanyagok befejezetlen term. kész áru készletek elfekvő készletek

csakis azt a következtést lehet

55/

ö—kai

17n

16ti

24:t

t»5'>

5ott

17ii

*

14%hkal

növekedtek.

ti szárokát,

c

következőmogullámelós >5íj-OS

tmiéikc

dósó :ez miért

leién 5cí'j-OS

.'elfutás.

Havizs-Ha készleteiben vizsgáljuk a jó.

pl tusokat tehetjük:

<•/ elgondolkoztató, hogy a L történt az alapanyagok terv géljük a két szám viszonyát, levonni, hogy egyes üzemei , vagy az üzemek többsége, nem folytat körültekintő anyaggazdálkodást és ”jó ha van alapon” nem megengedhető módon készleteit felfuttatja. Az ilyen anyaggazdálkodás már eleve magában rejti az immobil és inkurrens készletek képződését, és mutatja azt is, hogy még mindig nem sikerült gazdasági és pártvezetésünk eey részével megértetni az idevonatkozó párthatározatot.

b./ A befejezetlen termelés 5o%-os emelkedése azt mutatja, hogy üzemeinkben jobb munkaszervezéssel igyekeznek elpretartást biztosítani, és rendelkeznék olyan készletekkel, amellyel afolyamatos- ellátottságot a munkapadoknál biztosítani tudják. A befejezetlen állomíny Ilyen arányú növelésének-eredményessége mellett azonban a'zt is magéban rejti, ho -y üzemelnek bizonyos mértékig ezzel a növekedéssel próbálták alapanyag készletüket csökkenteni, mérsékelni.

»■ cl.

c • / Az állóalapok és gépek növök. <ése, valamint a termelő terület növekedésének viszonya jónak mondható, mivel elsősorban a gépek száma növekedett, a .oly ugybon azt is mutatja, hogy 1 ml termelő területet gazt,, naposabban használtak ki. Ezt* mutatják az 1 m^-re eső • termelési számok1 is. 1959-ben 12.212 Ft, 1962-ben 15.619 Ft.

A kerület üzemeiben az elmúlt három évben mintet y 265 millió Ft. értékű beruházás törtónt? amelyből ljo-lj-o millió forint a gépekre esik. Bár a fejlődés nem ro.-_.sz,

azonban

mégis fel kell vutni? hogy a gépük kihasználtsági foka még mindig nem megfelelő es jobb gepkihasznalái sál sókmillió forintot lehetne megtakarítani. A gépok kihas ^jaltsagi fokának növelése a következő esztendőkben fokozottabb munkaszervezést és körültekintőbb beruházási politikát kiv; a. 1959-ben a műszakok száma 1.15 volt, es ez 1962.—re 1.-.6—ra növekedett, mégsem mondható jónak - bár fejlődés ••'átsegtol. n mutatkozik.