Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1962-01-19
Ciák elvtárs: Egyetértek azzal, hogy a. tömegek bevonása nélkül nem tudunk előbbre menni, de szeretnék ahhoz csatlakozni, amit Balogh e.lvtárs mondott, hogy kinek kell ezt elkezdeni. Lehet alulról felhozni a,javaslatokat, de?azt kellene kekünk itt megnézni, hogy a tanácskozásba gazdasági .vezetőkkel ami lesz, és persze felhívni a párttitkárok figyelmét is, hogy ezek a dolgok hogy szerepelnek, mennyire van felvetve a PB célkitűzése a gazdaságosság tekintet ében. A megfelelő méretű anyagokkal való ellátásra.véleményem szerint a felsőbb vezetés figyelmét is fokozottabban kellene ráirányítani ez szükséges ahhoz,, hogy nagyobb eredményt tudjunk elérni. Roll elvtárs: A jól tervező és teljesítő vállalatok jutalmazását ilMőeií: a kerületi PB által létrehozott vándorzász'16 elnyerésének egyik pontjaként ez szerepel, talán a következő időben újólag alá kellene huzni, hogy ezeket figyelembe kell venni. A ’2-ik oldalon a tapasztalatoknál azt mondjuk, hogy az idén megalapozottabbak voltak a tervviták. Ha ez igy ven, akkor mondhat juk,hogy az igazgatók többségének a párthoz való viszonyában nagyon sokkal mentünk előbbre. Itt az igazgató passzivitásánál" egyébként nemcsak a Zuglói Kötöttről van szó, ez egy jelenség, amire nekünk a munka során vissza kell térni, s meg kell nézni, hogy mi az oka. A másik kérdés a-műszaki értelmiség felé végzett munka ami itt felvetődött, hogy kinek kell kezdeni. Véleményem szerint ebben a kérdésben a pártszervezetnek kell a kezdeményezőnek lenni. Értelemszerűen következik, hogy amikor mi azt mondjuk, hogy mozgalmi oldal, akkor nemcsak a munkásról van szó, hanem a műszakiakról, a gazdasági vezetőkre való politikai ráhatásról is. Amit nem sikerül állami oldalról megoldani, azt meg kell próbálni mozgalmi oldalról, a párt oldaláról. Ami a termelékenység arányát illeti, ebben az évben mi összdolgozókra vetítve is nézzük , bár az anyagban nem. szerepel az egy főre eső termelési érték. Az energiagazdálkodás terén itt fogalmazási hiba van az anyagban, itt úgy Összesítjük, hogy megnézzük, hogy mit tettek, nem úgy, hogy a Danuvia, Telefongyár pl. mennyi energiát használt fel. zért is huztuk alá a 4 %-ot, hogy egyes üzemek sajátosságainak megfelelően 2-10 %-ig. Méhes elvtárs összefoglalja a vitát: Ez az alapos vita megmutatta, hogy' jó volt ez az előterjesztés, amit idehoztak az elvtársak. . Arai a tervvitákkal kapcsolatos megállapítása a jelentésnek, azt javasolom, fogadjuk el ahogy az elvtársak leírták. A tervtárgpelásnál nem a termelés volumenében, hanem a különböző költségtételek tekintetében, a létszám és termelékenységből hozni a termelés felfutását, költségszint csökkentése, stb. ebből folyt a vita. Szerintem a legjobb gazdasági vezetőink szemléletében is ezek a problémák, hogy a művezető, a munkás, a gyárigazgató és az ipar is tartalékol, végigfut és tekintélyes mennyiség igy együtt. Kezdjük már felvetni azt is, hogy ne visszafelé viszonyítsunk, hanem a jelenleg meglévő problémákhoz kezdjünk viszonyítani az értékelésünket is. Pl. hogy mennyi az alkalmazotti létszám az Aluminiumgyárban, hasonló üzemeknél mint ez a gyár, lényegesen kevesebb mint ott van. Másrészt sokkal mélyebb figyelmet kell a tartalékok felé irányítani, azok felé a mutatók ' felé, amelyek bizonyos mértékig ezt mutatják.
