Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-07-07
stencilszáM; 00265 Az ellenséges és helytelen nézetek ellen a pártszervezetek felléptek és azokat éppen az aktivahálózat eredményes munkája következtében el tudták szigetelni, elsősorban jó agitációs munkával és kommunista példamutatással. A nagyobb nehézség általában az volt, hogy a dolgozók csak lassan értették mag, hogy a normarendezés elsősorban nem bércsökkentést jelent, hanem a termelékenység emelkedését szolgálja/ Nehézséget jelentett az is, hggy a dolgozók - a korábbi normarendezések gyakorlatából kiindulva - nem bíztak abban, hogy további műszaki fojlesztésekkol:és szervezésekkel az újonnan megállapított normák teljesithotők. Helyesen jártak cl azok a pártszervezetek, melyeknek vezetői és aktívái a dolgozók között tartózkodtak, figyelemmel kisérték a normák teljosithetőségétnek lehetőségét és minden egyes lomradásnak megvizsgálták az okait, s azt megbeszélték a dolgozókkal is. A dolgozók általában szívesen vették ezt a támogatást, mert érezték, hogy problémáikkal nem hagyják magultra őket. Ilyen módszereket alkalmazott a zuglói Kötöttárugyár, B,M. Gépkocsijavító, MÁV Hidépités stb. Az agitációs munka .ál^i-L^SS. megfelelő volta dé még hatékonyabb' TeheTett* volna, ha"7Tnormái*ondó"zest mindenütt kellő__ . Jí,. ha"_a no r mái*críd ezé _ _ ________________ ____ _______ eTozjTmeg/ XTáelTo alapbsággaT "é'lőltesziteft munka*/ nap "f eliyk6pe*zos, “vesztes égidő tanulmányozás még több és gyakorlatból vett érveket szolgáltatott volna az agitátorok részére annak bizonyítás ára,, hogy a normarendezés indokolt.•így elkorülhőtök lettok volna az olyan nézeteltérések, mint pl. a Fémbútorgyárban is volt, ahol hosszas vita előzte meg az uj jositósének lehetőségét és később kiderült, hogy már az első hónapban loo% felett teljesítettek., vita előzte meg az uj normált tel-Mig a vállalatok legfelsőbb vezetői igyekeztek a párthatározat maradéktalan végrehajtását biztosítani, addig a termelés közvetlen vezetői sok esetben nem szívesen vettek részt a normák rendezésében. Számos művezető szívesebben vette volna, ha felülről határozták volna meg a normákat. A Danuviában, az Autótartozékokban egyes művezetők a normarondezés idején mentek szabadságra0 A legkevesebb probléma azoknál a vállalatoknál jelentkezett, mint a MÁV Hídépítési Főnökség, Budapesti Fcnyőbutorgyár, Telefongyár sti. ogy-két gyáregységében, ahol a művezetők élenjártak, az érthető is, mert, a mindennapi munka részleteinek apró, tartalékai feltárásának lehetőségeit elsősorban ők ismerik. Különös figyelmet kell fordítani a művezetők oktatására és meggyőzésére, sok helyen az ő hozzáállásukon múlott a normarendozes eredményes, va;,y eredménytelen volta, állásfoglalásukkal nagymértékben megkönnyítették, vagy nehezítették a norma rendezését. Mindez igazolja az agitációs munka jövőben szükségességét ós egyben meghatározza a főbb irányát.
