Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-06-09
5 St.sz?162. Ez - véleményünk szerint - nem helyes, a Párt nem mondhat le a rendszeres, türelmes felvilágosító munkáról, mert akkor lemondana a tömegekről, ezért fel kell lepnünk az ilyen jelenségekkel szemben. Tudomásul kell vennünk, hogy a széles tömegek megnyerése még ma sem megy egyik napról a másikra, újra és újra magunk mellé kell állítani őket. Számolni kell azzal, hogy bármilyen világos, helyes is a párt politikája, az emberek nagy tömegei, akiknek osztályhelyzete, szociális helyzete, gondolkodásmódja még nem egyforma, nem értik meg azonnal a helyes célokat. Sok esetben egyetértenek velünk, hajlandók velünk dolgozni, segíteni a munkában, egyes kérdésekben azonban fenntartásaik lehetnek. Nem ismerik fel mindjárt a párt helyes álláspontját és azért pártszervezeteinknek - kommunistáinknak újra és újra magyarázni kell, meg kell értetnie azt. A kommunisták tájékoztatása sokszor nem elég gyors, nem elég rendszeres és nem elég alapos. Különösen akkor, ha belpolitikai, vagy helyi problémákról van szó. Ez pedig igen komoly szex’epet játszik a kommunisták egységes állásfoglalásainak kialakitásóban, a politikai munka egységes vitelében. Nem sikerült még teljesen kiépíteni a jelenlegi uj-helyzetnek megfelelően az egész polrtíkyii"munka, szervezeti alapjait. . Véleményünk szerint az agitáció szervezeti kérdéseinek megoldását jelentené az, ha a kow.uiiistik fölkészítését rendszeresen és minden esetben a taggyülés~"es""á p~7rbesöpört" "entokezlet töltené be. Ehhez oTsosorban az kell, hogy a taggj-ulesl’ bősz a mo1 okon minden esetben, vagy a taggyűlés beszámolójának anyagában, vagy ha ezt a beszámoló napirendi pontja nem engedi meg, akkor külön foglalkozni kellene az aktuális bel- és külpolitikai kérdés qlcke 17 Tgy elerhérik azt. hogy a’k’őmmühistak'at politikai érvvel látnánE el, "és egységes álláspontot tudnánk kialakítani. Másik ilyen szervezeti forma a pártcsoportok értekezlete lenne., ahol a kommunistákat a két taggyűlés között tájékoztatnák, megfelelő pol’it'ikai anyaggal látnák el, valamint számonkérnék, hogy a párttagok hogyan használják fel a taggyűlés, illetve a pártcsoport értekezleten elhangzottakat. Ennek egyik feltétele, hogy a helyi lehetőségek figyelembe vételével a legfejlettebb kommunisták legyenek megbízva a pártcsoportok vezetésével, akik képesek irányítani, politikai tartalommal megtölteni a helyi pártcsoportok előtt álló feladatok gyakorlati megvalósítását. Vagy azt az utat lehetne választani, hogy a pártvezetés által kijelölt legfejlettebb elvtársak adnák a pártcsoport tagjai részére a tájékoztatót, illetve a választ a különböző problémákra. A pártcsoportbizalmiak felkészítése elsősorban a titkárokkal, illetve az ágit.prop. titkárokon keresztül kelj, hogy megtörténjen. Miért? Mert "e két elvtárs kapja rendszeresen a kerületi Párt biz ott Ságtól egy ■ egy feladatnak politikai tartalmát, ugyanakkor lent az alapszervezeteinkben a pártcsoport bizalmiakat a szervező titkár elvtársak készítik fel a feladatok gyakorlati megvalósítására. Ez nem jelentené azt, hogy a szervező titkárok kezéből ki akarjuk venni a pártcsoportbizalmiak összefogását, hanem csak el szeretnénk érni, hogy a politikai munka tartalmasabb legyen, mert a bővebb politikai érvanyag itt a legszükségesebb. te _J ■_ •„ .só
