Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-01-06
4 Az már köztudatban van, hogy itt lényegében a Párt által adott feladatról van szó. Hozzá szeretném tenni azt is, hogy a pártszervezetek jelentős részénél is a Pártbizottságnak ebből a módszeréből kifolyólag sokkal közelebb kerültek a termeléshez. Az elvtársak az üzemekben magabiztosabban mozognak ezen a téren, bár néhol lehet tapasztalni bizonytalankodást, a megfelelő módszerek még nincsenek kialakulva. Javasolnám, amellett, hogy egyetértek azzal, hogy az IKO az üzemszervezés problémáit állítja előtérbe, de a kerületi pártapparátusnak nem'a gazdasági vonatkozású, hanem a pártvonatkozásu részét kellene előtérbe helyezni. Ugyanis véleményem szerint ezek az intézkedési tervek nem a dolgozókkal való megbeszélés alapján készültek el, hanem csak most ismertetik meg velük és itt kell nagyon vigyázni, hogy ha már a tervezésnél probléma volt, a 2/5 - 1/5-ot ha most sikerült biztosítani, ez a végrehajtásban is realizálódjon. Ezt kellene figyelni, mozgatni a pártmunka során. Az Aluminiumgyárban a pártszervezet munkája eredményeképpen rámutattak arra, hogy a MEO-létszám megduzzadt és kb. 15-16 fős csökkentést sikerült elérni; vagy Tóth elvtársnéknál a pártszervezet konkrét javaslatokat tett arra, hogy egy adott üzemrészt milyen módon lehetne területi szempontból átszervezni. Nem a gazdasági vezetés helyett csinálják, de hogy itt tartanak, feltétlenül jó dolog. Vagy a Telefongyárban 260 elvtárs vett részt a termelékenység főbb problémáinak feldolgozásában és értékes adatokat, megallapitásokat tett a VB a gazdasági vezetésnek e munka nyomán. Üzemeink jelentős részénél el lehetne érni, hogy olyan hatékonyan dolgozzanak a pártszervezetek, hogy hozzanak határozatot, hogy egyes gyártmányok ráfordításának idejét csökkentsék. A dolgozók kollektívájára támaszkodva hozhatnak a pártszervezetek ilyen határozatot. Azért is gondoltuk erre, mert ha így foglalkoznak a pártszervezetek a termelékenységgel, jobban beletanulnak ebbe, mint az eddigiek folyamán. A második javaslatom lenne, hogy a termelékenységre hozott határozatokat adják ki a gazdasági vezetőknek pártfeladatként, hogy érezzék, hogy a termelékenységgel kapcsolatban kiadott feladatok egyben pártfeladatok, pártmegbízatásuk és érezzék, hogy o$an horderejű kérdés, amelyért nemcsak gazdasági vonalon, hanem a pártszervezet előtt is felelősek. A harmadik a termelékenységnek elvi-politikai része. Ezek elég gyengén élnek a gazdasági vezetők és a dolgozók tudatában is. Helyes lenne ezekkel a kérdésekkel többet foglalkozni. A mi brigádunk javasolja, hogy az elkövetkező hónapokban egy napot kellene arra szánni, hogy ezt az elvtársakkal politikai szempontból megvitatnánk. 4- ik javaslatunk lenne az IKO felé: olyan felhívással kellene élni, és agy-két esetben meg kellene csinálni egyes gyártmányaink világpiaci értékelését, kitenni az üzembe és összehasonlítani egy másik országban gyártott ugyanilyen gyártmánnyal. 5- ik javaslatom lenne, hogy a műszaki körökben is probléma a termelékenység és bizonyos fokig eldől már a szerkesztés és a technikai résznél, ezért hatékonyabb politikai munkát kellene végezni a tervezők és a konstruktőrök között. Biztos, hogy ha mi pártszervezeti vonalon visszük csak és a konsti'ukciók, a technikai eljárások olyan, hogy nem segítik ezt, akkor nem tudunk megfelelő eredményt elérni. Mi azt próbáltuk nézni a brigádmunka során, hogy hogyan lehetne ennek inkább a mozgalmi részét vinni.
