Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-04-14
- 4 -St.sz. ? Mindezzel pártszervezeteink arra késztetik a gazdasági vezetést, hogy a tömegekre támaszkodva dolgozzanak ,hogy no csak a szűk gazdasági szemszögből^hanem mozgalmi- és politikai oldaláról is nyúljanak hozza, a gazdasági feladatok megoldásához. Arra ösztönöz, hogy felkarolják a dolgozók kezdeményezéseit, és a tömegekkel való viták sórán,növeljék a gazdasági vezetés politizáló készségét.Itt szeretnénk mindjárt hozzátenni és kifejezésre juttatni azt is, hogy a pártszervezeteinknél a zdí sági vezetéssel folytatott tevékenységben és nevelésben a munka alapjául elsősorban a meggyőzés, a vita és a megbeszélések alapján kialakított közös állásfoglalás érvényesüli. Illő 1./ Az első olyan probléma, amellyel az ellenforradalom után • foglalkozni kellett és kell esetenként még ma is ahhoz, hogy a gazdasági vezetéssel való foglalkozás és nevelés helyes mederben follyék - ez a helyes viszony kialaki - tása a pártvezetés és a gazdasági vezetés közötte Az a szemlélet, amelynek ma már csak jelenségeivel találkozunk, amely a pártszervezetek részéről egyes esőtekben a ”.mi és ők” hangsúlyozásában jut kifejezésre, az ellenforradalom utáni közvetlen időkben általános jelenség volt, mely adódott az akkori történelmi helyzetből,.az újjászerveződő szilárd pártvezetés kialakulása, amellyel szemben ott állt a régiben maradt gazdasági vezetés, amely a Párt és a munkástanács között ingadozott.Mindebből következik tehát,hogy a Párt politikájának megvalósitása érdekében a közvetlen feladat az ellenforrradalom után is a gazdasági vezetés nevelése, és a gazdasági épitő; munka szempont jóból elsősorban a' két vezető szerv közötti olyan helyes viszony kialakítása volt,amelynek alapja a pártszorüsóg, az egymás iránti bizalom, az állásfoglalásaik egyöntetűségének kialakítása stb. volt. Erre neveltük pártszervezeteinket.az elmúlt óvok során, ennek megvalósításával és .kialakításdv; 1 játszottak igen komoly szerepet a gazdasági vezetés nevelésiben, annak mcgszilárditásában és tevékenységük helyes irányba való vitelében© \ \ Ezen a területen két véglettel találkozunk.Az egyik,\pmikor pártszervezeteink úgy beszéltek a vállalatvezetésről, mint valami kívülállóról. A másik véglet az, amikor a pártvezetés a pót gazdasági vezetők szerepét.tölti be és ezzel elveszi-a gazdasági vezető önállóságát. A.kerületi Pártvégrehajtó Bizottság részéről, miután titkárainkkal tisztáztuk az ezzel kapcsolatos téves nézeteket és • problémákat;' iránytmutattunk, a helyes viszony kialakítására. Közvetlen cg'ak akkor léptünk közbe,ha pártszervezeteink már egymagukban nem tudtak a problémával megbii'^ózni, vagy ér - veik nem voltak elég hatásosak a gazdasági vezetés felé./ így. volt ez pl. a-KöZponti Szerszámgépgyár esetében, ahol a kerületi Végrehajtó Bizottságnak kellett közbelépnie, a gazdasági vezetésben a műszakiak'.felé történő bizalmatlansággal ' : V