Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-03-31
4 -Gábor elvtárs kérdezte, hogy ki a gazdája a könyvtárnak. A Vasas szakszervezetben ahogy tapasztaltam elég komolyan foglalkoznak a könyvtárosokkal. Tartottak továbbképző tanfolyamot. Mindenhol azonban ez nincs, pedig ez nagyon jó volna. A kerületi Tanáccsal kellene ezt koordinálni. A partszervezetek egy kicsit messze állnak a könyvtármunkával való foglalkozástól, bár van néhány pártszervezet, ahol érzik, hogy szükséges lenne ezzel foglalkozni. Beszámoltatják a könyvtárósokat félévenként, hogy mennyi könyvet és mit olvasnak, mit vásárolnak, úgy, hogy legalább ezzel a kérdéssel foglalkoznak. y i t a : Kjkillai elvtárs: Elévé nem tudom elfogadni, hogy a Banuvia dolgozóinak 57 %-a csak a fizikai dolgozó. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az olvasók 66 %-a fizikai dolgozó és ezt szeretnénk elérni mi is. Úgy gondolom, adminisztratív vonalon tudnánk előbbre menni, hogy a Kossuth és a Szabó Ervint össze kellene vonni. Az állami könyvterjesztésnél látni kell, hogy bár a szám igen szép, de jelentős része nem komoly könyv és az évente két nagy ünnep az, amely megemeli a forgalmat, amikor a gyerekeknek vásárolnak mesekönyvet. A Kossuth könyvkiadást illetően az ágit.prop. titkár tartotta kézben és nem tudott ezzel jelentős mértékben foglalkozni, ezért mi kijártunk egy elvtársat, aki csak ezzel foglalkozik, igy jelentős eredményt mutatott rövid egy pár hónap alatt ez a terület. Nem tudok egyetérteni Ciák elvtárs válaszával, hogy olvasottak a pártfunkcionárius elvtársak, mert az elvtársak azt mondják: állami és pártoktatásban elég könyvet kell nekik elolvasni. Ez a magyarázat elfogadható, "ha egyenként vesszük. A másik, hogy ezeknél az elvtársaknál jár a Pártélet, a Társadalmi szemle, akkor a sajtót rendszeresen olvassák, igy bizonyos könyvek elolvasása pluszmunkát jelentene számukra. Lehet, hogy a könyvvásárlás azért is mutat rosszabb képet, mert az üzemi könyvtárakban megtalálják a szükséges könyveket. En azt látom szükségesnek, hogy az érdeklődés felkeltésétkell jobban vinni, hogy ne a kalandos útleírásokat, hanem politikai tárgyú könyveket olvassák. S azért valahogy az igényeket is jobban figyelembe kell venni a példányszámok kiadásánál, mert vannak olyan esetek, hogy a kevésbé keresebb könyvekből olyan magas példányszámot adnak ki, amit nem tudnak eladni. Gerge ly e1vtárs: Az anyagi részt tényleg a szakszervezettől kapják, s~ez beiolyásolja ezt a,kérdést. A minőséget illetően ebbe lehet a pártszervezetnek beleszólása, véleményem szerint. A pártszervezeteknek ebből nagyobb mértékben kellene politikai kérdést csinálni, nem lehet ezt a tömegszervezetek feladata egyrészének tekinteni csak. Úgy kellene foglalkozni a könyvtárosokkal, mint.politikai aktivistákkal, s elsősorban a pártszervezet nyújthatja a legtöbbet a könyvtárósok. nevelésében. A könyvet nevelés és pártunk politikája megvalósításának elősegítése vonatkozásában is fel lehet használni, s ezt jobban meg kellene értetni pártszervezeteink vezetőségeivel. A propaganda módja és formája nagyon sokféle lehet. El tudom képzelni, hogy a könyvtáros legyen a propagandistája a könyveknek és ebben a pártszervezet is segítsen. Pl. az aktuális vonatkozású könyvekre pártvezetőségi üléseken, pártbizalmi értekezleten, még a taggyűlésen is fel lehet hivni a figyelmet.
