Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-03-17
Bírálatként vetették fel, hogy nagy feladatok esetén lényegesen gyakrabban látni az apparátus tagjait, mint a hétköznapokon. Azt is, hogy a kerületi ágit.prop. osztályt részéről igen ritkán járnak ki az üzemekbe; a pártnapok és pártoktatás irányában hiányos a munkájuk. A titkárokkal való foglalkozásnál nemcsak ártól van szó, hogy problémájukkal azért kell külön foglalkozni, mert elsőrendű pártkáderek, hanem azért, mert hátrányos helyzetben vannak minden gazdasági területen ezek az elvtársak. Pl. ha üdülésről van szó, akkor ők mindig hátul vannak, mert nem akarnak szólni saját érdekükben, stb. Golovodesz elvtársnál a KTSZ elnöke önkényesen meghatározta, hogy mikor mehet szabadságra, beütemezte februárban őt, holott a felesége csak júliusban tud menni. Egyéb ilyen kedvezmények is vannak, mint a butorutalványok, stb. és a kevésbé rászorulók kapják azért, mert a párttitkárt nincs aki javasolja. Véleményem szerint érdemes lenne ezekkel a kérdésekkel foglalkozni azért és a párttitkárok jogvédelmét jobban biztosítani. A szövetkezeteknél van egy olyan sajátos helyzet, hogy ők később kapják meg a párthatározatokat és nem hajlandók tudomásul venni, hogy ez rájuk is kötelező és a párttitkár akkor tehetetlen. Ellenkező a helyzet az Állategészségügyi intézetnél, ahol kettős pártirányitás van, ott a gazdasági vezető esetleg hamarabb tájékozódik a pártintézkedésekről és a titkár vagy tőle, vagy csak később tudja meg, mert általában őt nem hívják meg ezekre a tájékoztatásokra. Itt - véleményem szerint - oda kellene hatni, hogy minden esetben, ha pártügyről, párthatározatról van szó, hívják oda meg a párttitkárt is. Milyen javaslatok merültek fel? Felmerült, hogy a pártvezetőségi tagokkal, különösen a szervező titkárokkal sűrűbben foglalkozzanak, valamilyen rendszeres időközönként. Ha foglalkoznak velük, akkor azt be kell vinni a köztudatba, mert én sem tudom, hogy a szervezőtitkárok részére kéthavonként rendszeresen értekezlet van. Felvetették, hogy kerületi szinten össze kellene hívni egy pártbizalmei értekezletet. Ez a pái'tbizalmiak tekintélyének nagyon sokat használna, s módszerbeli kérdések megvitatása szempontjából is hasznos lenne. A közlekedési vállalatok részéről felvetették, hogy a megalakult közlekedési bizottság vegye is fel a kapcsolatot velük, mert egyelőre nincs ilyen közeledés. Felvetődött, hogy igen sok esetben a párttitkárok nincsenek tájékozódva a parthatározatokról. Érdemes volna visszamenőleg 1957-ig kimutatást adni a pártszervezeteknek a párthatározatokról; vagy, hogy a sajtóban megjelent, vagy a Pártbizottságon tanulmányozni lehet. Kérik, hogy a PB többi osztályáról is menjenek ki az üzemekbe, ne csak a PTO-ról. Az,ágit.prop. és a gazdasági osztályról is. A közellátási problémákkal kapcsolatban felmerült, hogy sűrűbben adjon ki a PB tájékoztatást az üzemekbe. Két konkrét javaslatom van még a további munkát illetően: az instruktori tevékenység úgy néz ki, hogy az elmúlt időszakhoz képest többet foglalkoznak gazdasági problémákkal, mint pártproblémákkal. Többet foglalkozzanak a párt szervezetek színvonalának, tekintélyének megvizsgálásával, a vezetőségi tagok aktivitása ellenőrzésével, a partértekezletek színvonalának ellenőrzésével, a pártvezetőségek példamutatásával, a titkárok és gazdasági vezetők kapcsolatával, s ebben konkrét segítséget is kellene adni.
